Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1980. (Szombathely, 1980)

2. szám - Bárdosi János: Tájház a vasi hegyháton

bontott festett oromdeszkák sorsával nem nagyon törődtek, ezért sorra jártuk az ilyen lakóházakat és megállapodtunk tulajdonosaikkal, hogy bontás esetén a festett faormot megvásároljuk múzeumunk számára. Ily módon még sikerült néhányat megszereznünk a Savaria Múzeumnak. A Szombathelyre beszállított házormok felállítására, illetve bemutatására a Vasi Múzeumfalu II. építési ütemének területén kerül majd sor. A zalai területen lebontott festett házormok a Göcseji Falumúzeumba kerültek. Mindezek mutatják, hogy a népi építészet szempontjából milyen jelentős eredmény a hegyhátszentpéteri 1891-ben épített faormú lakóház helyszíni fenntartása, tájházként történő múzeumi üzemeltetése. A műemlékvédelem ezt a házat minden módon meg akarta menteni, ezért már az 1960-as évek közepén, az akkor még magántulajdonban lévő épületet állami hitelkeretből helyreállíttatta. A tulajdonos halála után a lakóházat telkével együtt - megyei és járási támogatással, - a helyi községi tanács, az 1970-es évek közepén megvásárolta, majd tetőzetét újra zsúpoltatta, utcai kerítését és kapuját felújíttatta, hogy múzeumi céllal hasznosíthassa. A falu néprajzi gyüjten.ényét kívánták az épületben elhelyezni, ezért az egyes helyiségek funkcionális berendezésére került sor. A berendezési tárgyakat, bútorokat a helyi általános iskola honismereti szakköre gyűjtötte össze, Szakály Perenc tanár irányításával. A festett orom helyreállítását, a kiállított tárgyak konzerválását és elrendezését a Savaria Múzeum munkatársai végezték. Ilyen előzmények után kerülhetett sor a hegy hátszentpéteri müemlékház, illetve hegyháti tájház ünnepélyes megnyitására, az 1978-as Múzeumi és Műemléki Hónap keretében, október 29-én. Az egyes helyiségek - szoba, konyha, kamra - berendezésénél arra törekedtünk, hogy lehetőleg minden tárgy ugyanarra a helyre kerüljön vissza, ahol az egykori paraszti háztartásban volt. Törekedtünk a teljes funkcióképességre, vagyis arra, hogy az egyes helyiségek berendezési anyaga összességében olyan használható állapotban legyen, mintha az épületben az egykori tulajdonosai még ma is benne laknának. Reméljük, hogy az épület berendezési anyaga is megnyeri a látogatók tetszését. Távlati terveink szerint a lakóház udvarán még néhány gazdasági épület elhelyezésére is sor kerülhetne a régebben elbontottak helyén, hogy a porta képét még teljesebbé tehessük. •1 0