Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1979 (Szombathely, 1979)

Tanoncélet a felszabadulás előtt

IAN0HCE1EI 1910 - 1922 Boda István, Fábián Antal és Takács Lajos visszaemlékezései alapján Boda István, Fábián Antal és Takács Lajos tanoncévei meg­közelítően ugyanazon időszakra, 1910 és 1922 közötti évekre esnek. Lényeges azonban az, hogy Fábián bácsi és Takács bácsi kisiparos­nál, városban és falun tanoncoskodtak, Boda bácsi viszont nagyü­zemhez, a MÁV-hoz szerződött tanulónak. Ebből adódik a három ta­nonc sorsának különbözősége. Apjuk foglalkozása nagymértékben befolyásolta fiaik szakma­választását. Legjobb példa erre Fábián bácsi, akinek apja csizma­diamester volt, s ő is az lett. Boda bácsi apja a MÁV-nál dolgo­zott, mint fűtő, később fia is ide szerződött tanoncnak. Takács bácsi szülei Babroncon gazdálkodtak, s miután az apa meghalt, az anya ugy kivánta biztosítani fia jövőjét, hogy iparoshoz adta ta­noncnak. Az asszonyok ebben az időben a háztartási munkát és a gyermekek nevelését látták el. Kevés hányaduk járt el dolgozni. Ez volt a jellemző a három tanonc édesanyjára is. A lakáskörülményeik rosszak voltak. Fábiánéknak el kellett hagyniok első lakásukat, mert olyan egészségtelen volt. Egy Ópe­rint utcai bérházba költöztek, ahol több család lakott. A műhe­lyen kivül csak egy konyhájuk és egy szobájuk volt, s az utóbbi­ban aludtak mind a kilencen. A Takács-család sem volt jobb körülmények között. Ők is egy kis bérházban laktak, annak is a felében, mivel a másik részben a nagybátyja élt családjával. Egy szoba, egy konyha és egy istálló jutott nekik, személyenként pedig egy fél ágy. Bodáék először a Körmendi utón laktak, majd amikor négy főre szaporodott a család, a Jaki útra költöztek, de ez a lakás is csak szoba-konyhás volt. Végül a Papp - ma Győrffy István - ut­cában telepedtek meg. Boda bácsi ma is itt lakik a feleségével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom