Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1977)

2. szám - Summásélet visszaemlékezések és iratok tükrében

- 41 att" emeltek panaszt munkásai, 19 30. december 20-án. A tárgyaláson elmondták, hogy arató-részükből egyenként 3 q 42 kg búzát tartott vissza az uradalom az általuk még elvállalt répaszedés biztosítására. Az intéző elismerte a kaució visszatartását, de azzal érvelt, hogy a munkások vagy nem jöttek el a répaszedéshez vagy, akik eljöttek is, pár nap múlva elmaradtak. Ezzel a szerződés 6. pontját ők szegték meg. A munkások azzal védekeztek, hogy nem ők a szerződésszegők, mert a 6. pont szerint "az annak idején megállapított dijazásért" tartoznak répát szedni. Az uradalom viszont elmulasztotta a munkadij kihirdetését. ..."a titkolódzásával nyilván az volt a célja, hogy ily módon megszabaduljon a szerződött, de drágább munkásoktól és módjában legyen idegen munkásokat olcsóbb áron fogadni. Ezt a célját, mint látszik el is érte. A szerződött munkások nagy része vonakodott potom áron dolgozni, az uradalom vend munkásokkal olcsón elvégeztette a munkát... Ilymódon az uradalom valóban jó üzletet csinált, mert kevesebbet fizetett a vendeknek és most kötbér cimén megtartja a megszolgált aratórészt is..." A vitás ügyben végül - 19 31. április 4-én - az alispán hozott döntést és 16 munkásnak megitélte a visszatartott aratórész kiszolgáltatását, a következő indokolással: "...munkaadó a munkások által okozott kárának értéke erejéig a munkások bérét egyéb járandóságát, biztositékát, ingóságát visszatarthatja, köteles azonban kárkövetelésének megállapítása végett az eljárást ...3 napon belül meginditani... munkaadó ezt tenni elmulasztott, ..." /VamL.-Kőszegi Fb.ir. 999/1931. sz./ Herceg Esterházy Pál benkeházai uradalmától ugyancsak répaszedés elmulasztása miatt visszatartott buzamunkabérük kiadását kérték a munkások. A főszolgabírói hivatalban, 1940. február 29-én tartott tárgyaláson a négy kiskorú panaszost szüleik képviselték, a nagybirtokot pedig az uradalmi ellenőr. A szülők azzal érveltek, hogy gyermekeik az aratás és a répaszedés közti időben munka nélkül voltak és cselédnek szegődtek. Próbáltak arra is hivatkozni, hogy gyermekeik az l-l q buzamunkabérért megdolgoztak. Arra, mint vagyontalan napszámosoknak feltétlenül szükségük van. "...amire pedig Esterházy Pál herceg, 200.000 hold tulajdonosa nincsen rászorulva..." A munkásügyi panaszt elsőfokon a főszolgabíró, másodfokon az alispán elutasította. A véghatározat szerint: "...panaszosok a gazdaság üzemi rendjét zavarták. ...megfelelő keresetük volt és amennyiben óvadéku-