Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1977)

2. szám - Summásélet visszaemlékezések és iratok tükrében

Intézüőnknek aj jó vóna, Ha pokolba láncon vóna, Tüzet enne, vasat szarna, Aprószegeket fingana." /13./ Élelmezés «Minden reggé a magtárba az intézzőné köllött fövennyi a napi ételanyagot, zsirt, cukrot, babot, sót." /2./ T<Lmpo cjiusto J * AOb űrnmr>\\\a zoraua ba a maqfarayö Intó&ur zonxjya ba a magtargySt,

1 Ncrmi nckűNk fdhcr babof úgyse dd. ma j-j^jjjij] ^s i EHőnk mi mir hat hónapig «lagat, A jd Isten szafcíccsa rá az «gat! /7/ A legtöbb szerződésben megtaláljuk az élelmezésre vona«i«u *«*~ • kat. A füteleki gazdaság 1910. évi aratási szerződésének 9./ pontba így hangzik: »Főzéshez alkalmas helyiséget úgyszintén tűzifát is a munkaadó köteles adni. Élelmezésrül a munkaadó a 40 pár aratónak és 2 szakácsnénak fejenként 3 /:Három:/ korona pénzt, 1/2 /fél/ pozsonyi mérő búzát, 1 /egy/ pozsonyi mérő rozsot fog adni, a mi nem lesz vissza fizetve; az esetben azonban, ha az aratást nem részért, hanem pénzért eszközölnek, akkor az élelmezés pénzértékben visszafizetendő. Minden csak 8 nappal az aratás megkezdése előtt kérhető ki és kötelesek munkások a gabonából őrölt lisztet, ugy szintén a vásárolt élelmiszereket a fogyasztásig a munkaadó zára alá helyesni. /VamL.-Kőszegi Fb.ir. 2279/1910. sz./ A kőszegpatyi bérgazdaság 1 első ember, 20 kaszás, 20 marokszedő, 2 szakácsné, 1 vizhordó és 10 kötélvető-ből álló munkáscsapata élelmezéséről a következőképpen gondoskodott: » Élelmezéshez kapnak természetben élelmiszereket, melyek a munkabérek egy részének tekintetnek. Éspedig: fejenként az aratás és hordás tartamára 15 kg burgonyát, 3 kg babot, 85 deka zsirt, 1 kg konyha sot, fél liter ecetet továbbá naponta és fejenként: 70 deka kenyér lisztet, 30 deka főző lisztet, 1 deka darát továbbá