Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1977)

1. szám - Pomogyi József: A DISZNÓÖLÉS NAGYGERESDEN

- 37 ­belet megtöltenék. Igaz, vékonybél már nem nagyon szokott jutni a véresnek. A fodrosbél megtöltésekor vigyázni kell, hogy a fodrokba elég töltelék jusson. Nem szabad keményre tölteni, csak jó lazára, mert az erősen megtöltött bél a kövesztőben ki pukkad. Néha előfordul, hogy kevés a bél. Ilyenkor kezdődik a gondol­kodás és szaladgálás. Mindenki gondolkodik*. Hol öltek az elmúlt na­p okban? Hol maradhatot t bél? Honnét lehetne kérni? A gyerekeket el­futtatják egy-két helyre, hogy kérjenek belet. A nagy szaladgálás ritkán jár eredménnyel, mert az esetleg megmaradt belet senki sem teszi el, hanem a szappannakvaló közé dobja. Az ölő biztatja a háziasszonyt. "Hoz d már ki a harisnyádat, m ajd a b ba töltöml" A megmaradt töltelék azonban nem veszik kárba. Tepsibe rakják s viszik a sütőbe. Ez a kódiskása . Estére a gyerekek biztosan kérnek majd belőle. A férfiak ezzel be is fejezték a munkájukat. Igaz, be is sö­tétedett már, hiszen délután 5 óra felé jár az idő. Etetni kell az állatokat. Megisznak egy pohár bort s indulnak. A takarítást, moso­gatást az asszonyokra hagyják. Az asszonyok elkezdik a mosogatást, de közben nagyon vigyáznak a katlanra, hiszen most főnek a hurkák. Elmossák az összes edényt. A kölcsönkerteket mindjárt hazaküldik a gyerekekkel. A bontószéket kiteszik az udvarra. Jó vastagon megterítik ha­muval, majd forró vizet öntve rá, jól lesúrolják. Mire végeznek, a hurkák is megfőnek. Szép óvatosan kiszedik s aggódva vizsgálják nem pukkadt-e ki valamelyik? Gyúródeszkára, a bélbontó teknőbe, asztalra szétrakják, hogy kihűljön. Papírral leta­karják, hogy por, szemét ne hulljon rá. Az üstben lévő levet, a fonnyadót kiöntik. A II. világháború előtt még elfogyasztották levesként. Ma már senki sem eszi meg. Egyes házakban reggelig bent hagyják az üstben, hogy zsírja feljöjjön a tetejére s leszedhessék. Jó lesz a szappanba. Igaz, n»a már mind kevesebben főznek szappant. Az 1950-es évek elején még majdnem min­den házban főztek szappant. Ma mindenki a különböző mosószert hasz­nálja. Nagyon kevés szappanra van szükség. így a szappannak való zsi­radékot vagy kidobják a kutyáknak, vagy beviszik Szombathelyre, hol a Vegyi KTSZ-nél szappanra cserélik. Közben már a sajtot is kivették a kövesztőből. Deszkára teszik s egy kissé lenyomatják. Felülre is tesznek deszkát s arra 1 kg-os, néhányan 2 kg-os súlyt helyeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom