Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1977)

1. szám - Szabó László: RAGADVÁNYNEVEK SOROKPOLÁNYBAN

Szabó László: RAGADVÁNYNEVEK SOROKPOLÁNYBAN ; i Ha valamely kutató yvagy önkéntes gyűjtő a ragadvanynev - anyag feltárásához kezd, legelőször azt kell tisztáznia, hogy mit is értsen ragadvanynev alatt, hiszen a ragadvanynev megfogalmazásában és tartalmának értelmezésében többféle elképzelés is él. A szakirodalom a ragadványnevek keletkezésének többnyire a szükségességéről beszél. Eszerint egy település, ill. névhasználatában ragadványnevek azért alakulnak, mert a hivatalos kételemű név azonossága miatt már nem tudja betölteni eredeti funkcióját; azaz a személyek egymástól való egyértelmű és pontos elhatárolását. A ragadványnevek kialakulásának eme szükségszerűségét nem vitatom, de tapasztalataim azt mutatják, hogy ujabbkori ragadványneveink keletkezésében nem mindig a szükségesség, hanem gyakran a véletlen játszik alapvető szerepet. Mit értek ez alatt? A szükségszerűséget a kényszerűség szüli; azaz eszerint ragadvanynev csak akkor keletkezhet - akkor viszont szinte bizonyosan -, ha arra rákényszerül a névadó közösség, ha az adott közösségben /faluban, településen/ legalább két személy hivatalos nevének mindkét eleme azonos. Sorokpolányi példából: Horváth József = + Pitti Horváth, Pali Horváth József, Sülé Horváth, Horváth Vöröskokas Józsi, Szabolcs Józsi, Vajas Józsi, stb. Sorokpolányban /de azt hiszem más településen is/ a ragadvanynev nemcsak a két elemükben azonos személyek nevének kiegészítője, hanem olyanok is megkapják vagy megkaphatják, akik nevének csak az egyik eleme azonos másokéval. Az ilyenféle ragadványnevek alakulásában a véletlen a döntő, hiszen az eredeti, hivatalos kételemű név egyértelműen identifikálja a megnevezettet. Pl.: Sorokpolányban egyetlen családot neveznek Hegedűsnek, a család egyetlen férfi tagját pedig Hegedűs Gyulának, mégis mindenki a Motyori ragadványnéven ismeri.