Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1977)

1. szám - Pomogyi József: A DISZNÓÖLÉS NAGYGERESDEN

- 23 Ha van hó, és azon jól csúszik a szánkó, akkor arra teszik fel s a gyermekek segitségével vidáman húzzák befelé. Ha jó az idő, akkor az udvaron, ha rossz, akkor a kamrában, vagy a konyhában bontják szét. A bontószéket már előkészítették, most ráfektetik. Az emelésnél nagyon kell vigyázni, mert a disznó oldala végigrepedhet. Van ilyenkor fejvakarás, sopánkodás. Milyen lesz a sunka? Hiába azonban a sopánkodás, a munka nem állhat meg. Éhes ember nem szivesen dolgozik, s reggel óta bizony már mindenki megéhezett. Először reggelizni indulnak. Az asztal már meg van terítve. Valamikor régen /15-20 éve/ még nem került az asztalra abrosz. Ma már mind ritkább az olyan ház, hol ne teritenéjük meg szépen az asztalt. Középre egy tányérra szalonnát, vagy valamilyen húst tesznek. Ha véletlenül nincs a háznál hus, akkor rántottát készitenek. Mindenki kap egy bögre kávét. Hamar végeznek a reggelivel, mert sok a munka, a nap pedig rövid. Hamar sötétedik, addigra pedig készen akarnak lenni. Mig reggeliztek, addig egy gyerek vigyázott a disznóra, hogy a kutya, vagy macska meg ne kezdje, ö is elunhatta már magát. Az ölő felölti fehér melleskötényét, előkésziti kését, kisfejszéjét, acélját s megkezdi a munkát. A gazda, vagy a segitö megfogja a disznó lábait, hogy le ne forduljon. Igaz, hogy mikor behozták, akkor megtámasztották kétoldalról egy-egy darab fával, de az most kevés lenne. Az ölő először a csecsbimbókat vagdalja le. Markába gyűjti s a közelben álló gyerek kezébe nyomja: "Eredj, dobd az anyadisznó óljába, hogy jól malacozzoni" A gyerek nevet egyet s a csecsbimbókat kidobja az udvarra, hogy nekiadja a macskának. Nem hisz ő már ilyenben. Az idősebbek mosolyognak. Nem szólnak a gyereknek, hogy miért dobta az udvarra, de kényszerű mosolyukon látszik, hogy ők szivesen dobták volna a csecsbimbókat a koca óljába, de szégyellik a többiek előtt, hogy ők még hisznek az ilyen babonás szokásban. Akadnak még olyan házak, hol az idősebb asszc-jiyok kikapják a gyerek kezéből a csecsbimbókat s maguk viszik a koca óljába. Most a sunkát kanyaritja ki az ölő. A hátsó sunkánál kezdi. Először óvatosan meghúzza a sunka alakját. Nem vág mélyen, csak a bőrt hasitja fel. Látni akarja, hogy szép lesz-e a sunka. A második húzással helyre lehet majd hozni az első vágás esetleges hibáját. A gazdaasszony most nagyon figyel. Látni akarja, hogy mennyi zsir