Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1977)

Melléklet - Dr. Bariska István: Gottfried Lehmann

Kölcsönhatások állapithatók meg a népi gyógyászatban, babonás hiedelmekben, kuruzsló eljárásokban egyaránt* Ilyenek: SzentGyörgynap előtt fogott kigyót üvegbe teszik, esetet Öntenek rá és csúzos testrészt kenegetnek vele., Fehér fagyöngyből készült enywel zúzott sebet, kificamodott végtagot gyógyítanak, Hideglelés gyógyítására ezerjófü-teát isznak., Gyomorfájós ember, ha inge öbliben egy csomó grádicskórót hord; betegsége elmúlik. Ke rákászába dhe gyen éjjeli tűzesetnél egy lány nagyon megijedt, úgy, hogy félrebeszélt«, Öregek tanácsára élő parazsat hoztak az égő házból, edénybe tették, a beteget föléje hajoltatták, lepedővel letakarták s a parázs fölött megfüstölték., Legtöbb betegséget igézéssel magyarázták- Ilyenkor mindig azt kutatták, hogy ki a tet tes„ Ha sikerült megállapítani, úgy annak ruhájából származó kis foszlányt tették parázsra, s vele füstölték meg a beteget. Pörs János péterhegyi korcsmáros gyermekei sokszor sirtak, mert szerintük - valaki megigézte őket, Ha nem tudták, hogy ki volt a tettes, akkor a korcsma padjairól, melyeken aznap a vendégek ültek, az ülés helyén kevés anyagot lekapartak? az Összegyűjtött kotorékot rádobták eleven parázsra s neveket soroltak fel, miközben megfüstölték vele a gyerekeket- A megigézett gyermeket úgy is gyógyították, - különösen ha a füstölés nem használt, - hogy napfelkelte előtt két patak összefolyásánál vizet*merítettek, azt hazavitték és a gyermeket ezzel a vizzel megmosdatták. Aki kölesvetéskor kavicsot tart nyelve alatt, közben senkivel nem beszél és ugyanakkor öblében zárt lakat van: annak kölestermését nem eszik meg a madarak. Mielőtt a csikót vagy a borjút először kiengedik az istállóból: feltűnő piros szalagot kötnek nyakába, hogy az idegen a szalagot lássa, s csak azután az állatot, s igy azt nem tudja megrontani. Újév napja után a patakban látott első hal, ha fölfelé úszik, akkor az illető abban az esztendőben felfelé