Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1977)

Melléklet - Dr. Bariska István: Gottfried Lehmann

A Rába és a Mura közti területen élő népcsoport egyik elnevezését, a vends

zláy megjelölést» az 1627-ben keltezett jegyzőkönyvben találjuk* Később a néprajzi irodalomban, de egyebütt is; felváltva tőtoknak

v vendus-tótoknak, szlovéneknek, vindiseknek, de méginkább vendeknek, - e térséget hol Prekmurjénak, hol pedig Tótságnak., Vendségnek és Vendvidéknek nevezték,, Tekintettel arra, hogy nálunk főleg vend és Vendvidék elnevezés alatt ismeretesek, és mert maga Pável Ágoston is többször használta Írásaiban e meghatározást, - ezért most mi is igy említjük* A szlovén nyelv változatát beszélő, mintegy 100,000 lelket számláló vendek néprajzával már a régi időkben több hazai iró és kutató foglalkozott, akiknek tollából számos adatközlés és részletekbe menő tanulmány jelent meg különböző kiadványunkban, folyóiratunkban» Ilyen többek között Bit ni tg Lajos: tf

A Vass és Szála Vármegyei 2 , 3 Tótokról", - Csapioyjcs János: „A Magyarországi Vendus Tótokról"-, - Kardos János: „Hásznagyság és vendéghívás

11 cimü irása és Pável Ágostonnak a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában 1909-ben megjelent „A vashidegkuti szlovén^nyelvjárás hangtana"

~ról szóló könyve. Ezek egy része általános leirás, - mig az 1919.. és 1945. között megjelentek inkább egy-egy tárgykörbe vágó részletes tanulmányok, mint például Pável Ágoston: „Nyilttüzü konyhák a hazai szlovénoknál" 7 ®

s Vakarcs Kálmán: nTuskóhúzás a szentgotthárdi járásban"., cimü. A második világháború után, a több mint ezer év óta velünk együtt élo vasi vendek hét községében: Rábatótfalu, AlsószÖlnök, Felsőszölnök« Szakonyfalu, Apátistvánfalya»_ /+ Ujbalázsfalva/» Qrfalu és Kétvölgy /Permise és Ritkaháza/ területén örvendetesen fellendült a magyar szakemberek természettudományokkal kapcsolatos kutatásai, Szo.dfridt István feldolgozta és publikálta a „Vendvidék Q erdőtipusai"-t« Ugyanő néhány társával elkészitette „Szakonyfalu