Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

MŰHELY - Molnár Dezső: A honismereti munka módszere

kaphat, a határ melyik részén kezdjék az osztást. Milyen nehézségek voltak 1945 tavaszán, hogyan állt a község állatállomány dolgában, volt-e megfelelő mezőgazdasági eszköz, embererő, vetőmag stb. Az első termelőszövetkezetek megalakulásának története, ennek népgazdasági szükségszerűsége szerves folytatása lehet a földosztás történetének- Megrajzolhatjuk az első elnök és vezetőség portréját, akiknek harcos kiállása nélkül, alig lehetett volna elindulni. Milyen visszahúzó erők léptek fel menetközben, hogyan hátráltatta az előbbrelépést a középparaszti elemek és a volt cselédség ellentéte. Vizsgálhatja a krónikaíró azt a reménytelen szituációt, hogy honnan indultak el a termelőszövetkezetek, amikor sem állatállománynyal, sem mezőgazdasági gépekkel, sem vetőmaggal, sem gazdasági épületekkel nem rendelkeztek. Mire vezethető visisza egy veszteséges tsz szétbomlása, milyen segítséget kaptak, hogyan befolyásolta a közös gazdaság életét a hozzá nem értő vezetőség, vagy felvirágzását a jó szakemberek megtalálása ? Fel kell deríteni, hogy a jól működő termelőszövetkezetek minek köszönhetik eredményeiket, a korszerű növény- és állattenyésztés milyen feltételekhez kötött, vagy miként vitte romlásba a közöst a kapkodó tervezés, amikor az ország kenyér- és hússzükségletének előteremtése helyett átálltak több ezer holdas gazdaságok nyúltenyésztésre és méhészkedésre. Le kell leplezni azokat a buktatókat, amelyen keresztülmentek termelőszövetkezeteink, míg végre megtalálták feladataikat és azóta eredményesen működnek. Kitérhet a krónikaíró a melléküzemágak szükséges, vagy szükségtelen voltára, ezen belül a nők foglalkoztatottságára, az el- és visszavándorlás jelenségére. Nem kerülheti el figyelmét a .krónikaírónak a gépesítés fejlődése, a kereseti viszonyok alakulásának rögzítése napjainkig. Ilyen és ezekhez hasonló kérdések feldolgozása kell, hogy foglalkoztassa a legújabb idők krónikaíróit. Mindezekhez a nyersanyagot megtalálhatja a tsz-ek zárszámadási, közgyűlési jegyzőkönyveiben, leltáraiban, bérlistáiban. A termslőszövetkezet minden egyes tagja tud hasznos felvilágosítással szolgálni a háztáji gazdálkodással kapcsolatban. Érdemes külön foglalkozni a tsz-tagság gyermekeinek művelődési viszonyaival, tanulmányi eredményeivel, továbbtanulásukkal annak anyagi segítésével, vagy vizsgálnj azt a jelenséget, hogy a szakemberré vált parasztszármazású egyén milyen számarányban tér vissza szülőföldjére, szülőfalujába. 6