Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó László: Szemelvények Sorokpolány térténetéből 1944—1948-ig

régi parasztok is elismeréssel nyilatkoztak, hogy ők sem volnának képesek jobb eredményekre. (12.) Az első terméseredmények is igen szépek voltak — különösen, ha hozzászámítjuk, hogy háborús idők és események időszakában születtek. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az átlagtermés a következőképp alakult: búza: 14 q rozs: 11 q árpa: 11 q zab: 7 q. Az aratás és a cséplés is jó ütemben haladt, hiszen szeptember 4-én már minden kéve gabonából kipergett a szem. (13.) Aztán gyakori látvány volt a nemzetiszínű szalaggal felpántlikázott lovaskocsi, amely vitte a búzát a kisunyomá begyűjtőhelyre, onnan meg Szombathelyre, hogy legyen a sokat szenvedett városi munkásságnak is kenyér. Az első sorokpolányi szállítmányt Bokor István kísérte Szombathelyre- „Még a sok vihart és szenvedést megért Safrankó Emánuel is könnyezett, amikor az aranyló búzát a Gizella malomban a zsákokból kiöntötték." (14.) Az őszi vetés is jól haladt, és október 27-én már azt jelenthette Mihályi Ferenc közjegyző Szász Béla járási főjegyzőnek, hogy az őszi vetéssel a falu végzett. (15.) Sorokpolány község lakossága a világháború kegyetlen megpróbáltatásait is fegyelmezetten viselte el. Semmiféle olyan jellegű zavargás nem történt, amely a polgári lakosság körében egymás közt alakult volna ki. A felszabadulás utáni első napokban a szovjet parancsnokság mégis úgy látta helyesnek, hogy javasolja egy rendfenntartó csoport létrehozását. Így alakult meg a policájság. A csoport tagjait policájoknak hívták az orosz szó alapján. A tagok fegyvert kaptak, és feladatuknak azt jelölték meg, hogy bárminemű rendzavarás esetén közbelépjenek. Erre azonban •— szerencsére — nem került sor. Másrészt ezek a policájok segítettek a szovjet katonák elhelyezésében; és abban, hogy szükség esetén munkásokat toborozzanak a szovjetek számára. A csoportnak tagja volt: Krilov Sándor, Leisztinger Lajos, Tóth Lajos, László József, Dávid Ferenc, Trozonyi István. (16.) Április 11-én Andreanov szovjet orvos-őrnagy segítségével megalakult a Nemzeti Bizottság is, amelynek feladata a falu életének irányítása lett. A bizottság elnökének Bokor Istvánt nevezték ki, tagjai pedig: Preisz István, Papp Lajos, Sántha Kálmán, Tóth Imre és Janzsó Ferenc lett. Kétnyelvű igazolványt kaptak (magyar, orosz). Az első intézkedésük a strázsálás megszervezése volt. Éjszakánként