Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)
HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó Gábor: A népi hatalom kialakulásának folyamata a Vas megyei Bük községben. 1945—1950
Budapesten 1948- júniusában megrendezett országos pedagógus tüntetésen, melyen az iskolák államosítását követelték, községünk pedagógusait négy nevelő képviselte. Az államosított iskola az 1948—49-es tanévben kezdte meg működését Czuppon Béla volt ev. tanító igazgatásával. Az államosítással lebontották az egyik legerősebb válaszfialat, amely községünk lakosságát egymástól elválasztotta. Az egységes szellemben megindított iskolában az eddigi hat nevelő helyett tizenkettő oktatta az ifjúságot. Az 1949-es év gazdaságii téren is hatalmas változást hozott. Február hónap folyamán költözött át Tormáspusztáról a gépállomás, mely a régi cukorgyári műhelyekben talált otthonra. Ezzel egy olyan szocialista szektor került községünkbe, mely a további évek folyamán igen fontos szerepet töltött be a mezőgazdasági nagyüzemi termelés, a tsz-ek megalakításánaik, illetve megerősítésének területén. A gépállomás első igazgatója, Brádi Rezső és párttitkára, Kiss József sokat tettek a büki tsz-ek megalakulásáért és a „szocialista falu" megvalósításáért. Éppen a gépállomás jelenléte segítette elő, hogy 1949. március 17-én a környéken az elsők között megalakulhatott a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Ennek megszervezése sok-sok felvilágosító munkát igényelt. Az akkor gondolkodásukban egyéni beállítottságú régi és új gazdák nem szívesein fogadták a szövetkezés gondolatát. Így történt, hogy a tsz megalakításához nem találtak büki gazdákat, kik vállalták volna az úttörő szerepet. Ezért más községékből hoztak „alapító tagokat", akik hajlandók voltak közösein dolgozni a Szapáry grófnőtől elvett földterület 100 kat. holdján. 1949. március 17^én összejött tíz merész ember mondta ki a Lenin Mgtsz megalakítását. Mindössze egy büki ember nevét találjuk közöttük, Horváth István kertészét, aki első elnöke lett a tsz-nek. — Hódosi Lajos, Készei József, Traxler Ferenc, Hencsei Lajos, Pfeiffer Lajos és Magdics István Tormáspusztáról, míg Lőrincz János és Ferenc a két testvér és Németh János az Iván község melletti Visztapusztáról települtek át községünkbe. Nehéz, de bátor úttörő feladatot vállaltak, és elindítói lettek egy nagy jövő előtt álló társulásnak, mely néhány év múlva az állattenyésztés területén országos nevet vívott ki magának. A vázolt események, melyek a tanácsok megalakulásáig zajlottak le községünkben, csak előjátékai s egyben alapjai voltak azoknak a fejlődési folyamatoknak, változásoknak, melyek a későbbi években, a következő évtizedek során teljesedtek ki a maguk valóságában. A tervek, az elgondolások csak ekkor valósultak meg, s ezzel községünk gazdag múltjához kapcsolódva járultak hozzá a szebb,