Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó Gábor: A népi hatalom kialakulásának folyamata a Vas megyei Bük községben. 1945—1950

A pártok közötti versengés megakadályozása, a demokratikus átalakulás, valamint a munkásosztály, a parasztság és a haladó értelmiség szoros szövetségbe fogása érdekében 1946. tavaszán megalakult a népfrontbizottság. Ez a szervezet összefogta a demokratikus pártokat, jelölte a községi képviselőtestület tagjait, irányította a háborús károk helyreállítása munkálatait, sőt merőben új alkotásokat is tudott létrehozni. Vezetője Kneif József tanító lett Az új alkotások közül leg jelentősebb volt a villany bevezetése községünkbe. Környékünkön már a háború előtti években megtalálhattuk a villanyvilágítást a legikisebb faluban is, s csak Bükön hiányzott. A harmincas évek közepén a nagygazda vezetők szavazták le e korszerű világítás nagyszerű lehetőségét. Drágának tartották, s még azt is mondták: ,,A szolgának elég a gyertya, meg a mécses is." A felszabadulás után a volt ,,szolgák" vették át a község fejlődésének további alakítását. Most derült ki, hogy nekik nem elég a mécses, ők kulturáltabb körülmények között akarnak élni. A népfront és a község vezetőiben is az a gondolat merült fel legelőször: „Villanyt Bük község lakóinak is!" — Igen ám, de hogyan? Először a háború okozta sebeket kell begyógyítani. Lehet-e itt új alkotásról beszélni, amikor még ezer sebből vérzik ez az ország? A falu vezetőinek e gondjáról értesült Dihtilov kapitány, a községben állomásozó szovjet egységek parancsnoka, aki hazájában pedagógus volt. Azonnal átérezte, itt neki is van tennivalója. Parancsnoksága idejére még ma is emlékeznek az idősebbek. Szigorúan lépett fel katonáival szemben, amikor a fegyelem megvédéséről volt szó. Emberséges magatartása nagyban hozzájárult a magyar-szovjet barátság kialakításához. A község vezetőivel is baráti kapcsolatot tartott, s kiváló tulajdonságaiért mindenki tisztelte. E nagyszerű ember — megértve a község vezetőinek tervét — segítő kezet nyújtott. Magára vállalva a felelősséget, a felsőbüki gyártelepen maradt repülőgéproncsokat és a még ki sem csomagolt repülőgépmotorokat, melyek a szovjet csapatok kezére kerültek, átadta Bük községnek. Ezen „ajándék" árából, s a falu lakosságának társadalmi munkájából, összefogásából vált lehetővé a villany bevezetése. 1945. november 8-án a községi képviselőtestület előtt jelentették be, hogy a helyi orosz katonai parancsnok nagyobb mennyiségű fémanyagot ajándékozott a MKP-nak és a MADISZ büki szervezetének azon célra, hogy abból, illetve annak értékesítéséből befolyó pénzből a községet villamosítsák, sportpályát és kultúrházat létesít30