Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó Gábor: A népi hatalom kialakulásának folyamata a Vas megyei Bük községben. 1945—1950

vüket nem tudták megvalósítani, így az itt levő értékek, három repülőgéppel együtt itt maradtaik. Március 28-án a Szombathely felőli vasútvonalon megállt a közlekedés. Sárvár irányából még néhány szerelvény bejárhatott a zsúfolásig megtelt állomásra, hogy tovább folytassák útjukat Sopron felé. A délutáni órákban azonban a, sárvári vonalon is megszűnt a forgalom. A Bük—Bő között veszteglő vonatok egyik mozdonyát elhagyta német személyzete, mert nem akarták orosz fogságiba kerülni, hiszen a felszabadítóik már a szomszédos községiben, Ghernelházadamonyán jártak. Menekülésük előtt azonban a vasúti pályát is tönkretették. Mielőtt leszálltak a mozdonyról, a vezetője a gépet elindította, mely kísérő nélkül beleszaladt az előtte veszteglő szerelvénybe, minek következtében a mozdony kisiklott, felszabva a síneket is. Ezzel a tettükkel ezt a vasútvonalat hosszú időre használhatatlanná tették. Március 28^án a vasútállomás területén már csak egy mozdony maradt. Az esti órákban ezt is elhagyta magyar személyzete, pedig erre a gépre még nagy feladat várt. A szükségben a nyilas őrség személyzetének két tagja vállalta a mozdony további irányítását. A csepregi vasútállomáson tizennégy „Tigris" páncélos vesztegelt egyik szerelvényen, s a németek ezt a nagy értéket ki akarták menteni még a szovjet csapatok megérkezése előtt. Erre csak éjfél után kerülhetett sor. Két óra tájban indult el az értékes rakomány a csepregi állomásról. Ekkor már a feje tetejére állott minden. Éppen ezekben a percekben robbantották fel a vasúti hidakat, s a fejetlenségben megfeledkeztek a Csepreg felől jövő vonatról. Így történt, hogy a Bük felé tartó mozdony beleszaladt a már üresen tátongó hídhelyre. A törés, zúzás borzalmas hangjai az egy km távolságra fekvő faluba is elhallatszottak. A nem várt szerencsétlenség halálos áldozatot is követelt. A lezuhant mozdonyra ráeső szerkocsi a mozdony alkalmi vezetőjét, Tóth Gecse Istvánt, a Rákoscsabán lakó 41 éves önálló géplakatost a mozdony fogantyúja közé szorította, aki súlyos zúzódásaiba azonnal belehalt. A mozdony sípja pedig addig szólt, míg a tartályból ki nem fogyott a gőz. Ez a kísérteties hang és a robbanások ereje egész éjszaka nyugtalanította az amúgyis rettegésben élő lakosságot. (A szovjet csapatok bevonulása nyomán még. öten — három katona és két polgári személy, egyikük sem büki lakos — vesztették el életüket. A három katonát menekülés közben érte a halálos lövés az alsóbüki Olvasóegylet közelében, miután a felszólításra nem álltak meg. Az egyik polgári személy — Révész Mihály 17 éves ebedi lakos — a Zieglerház előtt esett le egy menekülő teherautóról, míg Fodor József MÁV üzemi altisztet az ágyban érte a fejlövés.) 22