Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

MŰHELY - Molnár Dezső: A honismereti munka módszere

kat, hidakat, várakat építettek, vagy gondolni kell a szőlőtermesztéssel kapcsolatban a pintérekre, kádárokra, asztalosokra, vagy a nagymúltú takácsokra, úgyszintén a bognárokra és esztergályosokra. A jobbágytelkek nagyságából ki lehet számítani, hogy az Erdődyek jobbágyai kezén 1767-ben 2817 hold föld volt. Kérdés, hogy az akkori viszonyoknak megfelelően mekkora volt a község egész határa? Mennyi volt ebből az erdő? Mekkora területen folyt majorsági gazdálkodás? Mennyi volt a mocsár, a nádas, hiszen a község egész területe a legújabb időkig 5019 kh. hold volt? Sok kérdésre megkapjuk a feleletet ezeknek a tabelláknak a tanulmányozása révén, de ugyanakkor számtalan újabb problémát is felvetnek: itt van például az a kérdés, hogy az Erdődyeken kívül voltak-e más birtokosok is Ságon, ami feltehető, hiszen a Telekesi Török, Balogh János, Lippay Gáspár, a Kéryek, a Chernelek, Choronok is birtokosok voltak Ságon, ezeknek portáival mi történt, s ha voltak jobbágyaik, mekkora birtokon gazdálkodtak? FELHASZNÁLT IRODALOM Dr. Nóvák J.: A honismereti mozgalom egyes formáinak helye, feladata, lehetőségei és módszerei a hazafiságra és proletár internacionalizmusra való nevelésben. Dr. Ortutay Gy.: Honismeret és hazaszeretet. Schneider M.: A honismereti-hely történeti szakkörök levéltári munkája. Dr. Kovácsi Máté: A lokálpatriotizmuis ma.