Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)
HELYISMERETI ADATTÁR - Zongor Ferenc: Adatok, emlékezések a volt sághegyi bazaltbányáról
többet, pl. 1923-ban már 6—700 főt. -— Az elmondások alapjáh v, az I. világháború ideje alatt sok orosz hadifogoly is dolgozott — olcsó munkaerőként — a kőfejtőben. Pl. ekkor maradt itt Molotkov Sándor is, aki sági nőt vett feleségül. De nemcsak orosz hadifoglyok, hanem más nemzetiségűek is szenvedtek, verejtékeztek a bazaltbányában. Sőt a háború idején még asszonyok is dolgoztak, végezték ezt a nehéz munkát. Az egyik asszony pl. súlyosan meg is sérült, — életreszólóan megrokkant — ugyanis csillézésnél a drótkötél elszakadt és a szerencsétlen asszony négy csille közé szorult. Czirók József volt bányász szerint a csilleleeresztők munkája nagyon veszélyes volt, mert a sikló meredek, a „tere" meg nagy, így a meglódult csillét csak a teljes emberi erő „bedobásával", valamint kötéllel és dorongokkal lehetett valahogy megfékezni. A bazalt kitermelése viszont erőltetett tempóban folyt, különösen a II. világháború előtt és alatt. Hadiüzemmé nyilvánították a bányát. Katonái parancsnokság irányította a munkatempót. — Kemény ököllel, fenyegetésekkel, megtorlásokkal bántak az esetlegesen ellenszegülőkkel, vagy az idevezényelt politikai foglyokkal szimpatizáló bányamunkásokkal. Ugyanis a Sághegyi Bazaltbányában nagyon sok politikai elítélt dolgozott, szenvedett a felszabadulás előtt. Az úgynevezett 410-es számú különleges büntető munkaszázad ma is élő egykori tagjaival honismereti szakkörünk eleven kapcsolatot tart. (Erről a kapcsolatról és annak tartalmi részéről, kisugárzásáról egy később írandó munkámban szeretnék beszámolni.) Visszatérve a termeléshez — megállapítható, hogy a bánya, a termelt bazaltot és 1 e s t-et (apró bazalt), valamint kockakövet az ország különböző részeibe szállíttatta, de szállították Becs.be , Németországba is. A Sághegyi Bazaltbánya Részvénytársaság nagyüzemi felszereléssel látta el a bányát csak azért, hogy a nehéz testi munkával kitermelt bazaltot a zúzó, a k ő ő r I ő m a 1 o m gépei bármely mennyiségben fel tudják dolgozni. A kiépített rendes nyomtávú vasútvonalnak, —• ami Celldömölkre csatlakozott be — külön két mozdonya volt. Az egyik mozdony az üres vagonokat hozta, a másik a megrakottakat vitte. Két hosszú sikló vezetett le a vasúti rámpához, ami még szintéi a bánya területéhez tartozott. A nagysikló levezetett egészen a hegy lábához. (A kis sikló feljebb volt.) Ugyancsak fent volt .a bánya is- A kőfejtő területén a keskeny vágányokon „lórivasúton" lóvantatáJSÚ csillék és ember vontatású csillék járták be a bányát. A bazaltkő fejtése nemcsak kéziszerszámokkal történt, hanem i ú r ó g é p segítségével és rabbantóeszközökkel. • /i 104
