Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

MŰHELY - Bárdosi János: A magyarszombatfai fazekasházról

kascsoport általunk elérhető készítményeit, — melyek a imúlt szádad utolsó negyedétől az 1950-es évek első féléig készültek — a helyreállított fazék asházlb an mutatjuk be. Magyarszombatfán az 1950. augusztus 20-án megalakult „Bástya" III. típusú mezőgazdasági termelőszövetkezetben — a mezőgazdaság csekély jövedelmének ellensúlyozására még ez év decemberében — 7 fazekasból álló kis csoport kezdte meg működését, akik mindenféle használati edényt készítettek a hagyományos formákban a helyi igények kielégítésére, azonkívül különféle falitányérokat, bokályokat, korsókat, kancsókat, kulacsokat írőkázott gazdag díszítéssel a Népművészeti és Háziipari Vállalat megrendelésére. Feltehetően az utóbbi hatására egy év múlva .már 12 fazekasból álló Háziipari Szövetkezet jött létre, melynek létszáma 32 főre emelkedett 1953. január l-ig, az állami vállalattá történő átszervezésig. Ilyen előzményei voltak a napjainkban is egyre jobban fejlődő Magyarszombatfai Kerámiagyár létrejöttének, mely Magyarszombatfa és környéke fazekasságának nagy részét szakmunkásként magába olvasztotta. A Véleméri völgy fazekassága évszázadokon keresztül a mindennapi paraszti igények kielégítésiére törekedett, egyszerű formájú, mázatlan vagy óloimmázas technikával készített edényeivel. A létrejövő gyár ugyan a cserépkészítésről nagyrészt a szériatermeléanek jobban megfelelő s korszerűbb faj.anszkászítésre állt át, de akkor jár el helyesen, ha a helyi évszázados hagyomány óikat is figyelembe veszi, termékei előállításánál. A Magyarszombatfai Kerámia Vállalat vezetősége az alábbiakban bemutatásra kerülő fazekasház megvásárlásával és berendezésével is a Véleméri völgy fazekasságának hagyományait kívánja ápolni, unokáink számára átmenteni. Magyarszombatfán a Fő u. 52. sz. népi műemlékjellegű, 3 helyiségből álló, boronafalú, ollólábas tetőszerkezetű, zsúpfedeles, füstöskonyhás lakóház sorsa sokáig vajúdott, mivel az eredeti földrajzi környezetében, a helyszínen kívántuk fenntartani, megóvni az utókor számára, a helyi igényeknek legjobban megfelelő funkcióvaíl. A központi elhelyezkedéséből és hagyományos építésmódjából adódóan, már az 1960-as évek elején többen javasolták, hogy e iak5házat érdemes lenne falumúzeumnak berendezni, vagy a Véleméri völgy több évszázados fazekas hagyományaira való tekintettel, kerámia kiállítás céljára felhasználni. Ezt indokolta a környék fazekasságát foglalkoztató helyi kerámiagyár megléte és a közeli véleméri templom egyre növekvő idegenforgalma is. Ezeket a szempontokat vette figyelembe a Magyairszombatfai Kerámia Vállalat vezetősége is, amikor 1973-ban kb. 45 négyszögöl telekrésszel együtt e lakóházat megvásárolta és ezt tartottuk szem előtt mi is, az épület