Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

2. Rakó, kiveadó mindig volt a kazalon, de ha többen hordtak és nagy volt a kazal többen is segítettek. Mikor kiszámították mekkora legyen a kazal elkezdték rakni a fenekét, itt is csak egy kéve kalásza esett alulra a többinek csak a töve ért le. 3. A kazlat maga a gazda rakta, ha nem tudott, akkor hívott hozzáértő embert, az uraságnál volt olyan asztagrakó ember, ott az végezte. 4. Az uradalomban a pajtamestér irányította a földről az asztagrakást, de gazda is volt a neve. Ez nemcsak a gabona asztagnál, hanem a szénakazalnál is segített irányítani. 4. A gazdáknál nem volt ilyen, mert valaki lement és megnézte utána mondta tedd kijjebb, vagy bejjebb a kévét, külön irányító nem volt. 5. Csak azt mondta kijjebb, vagy bejjebb tegye a kévét a rakó az abból már tudta mi a tennivalója. XVI. AZ ASZTAGRAKÁS MUNKAMENETE 1. A szekér mellé járt a kazalnak. Egy szekéren lévő gabonával rendszerint megtelt a feneke, utána kezdték rakni az oldalát, ha két szekér is volt ott egyszerre, akkor ketten is rakták a kazalt. Általában csak egyik oldalára járnak szekérrel, de ritkán volt olyan is, hogy mindkét oldalról szórták a kévéket. Amivel szórták le a kévéket a szekérről ez volt a kivehányó vélla. Kézzel a nők szokták a kazalon odébb dobni a gabonát. A lerakodásnál felbontották a rudazó kötelet hátul, ledobták a nyomórúdat, aztán már szórták is lefelé a kévéket. Először a bélkívit, vagy úgy is mondták vőgykívit szórtak le, mert ezek vannak középen a szekéren, utána rakják le a szélső kévéket. A szekérről minden gabonát leraktak minden forduló után, sőt még a szekér fenék deszka járói is lefordították a szemet, ne maradjon semmi a szekéren. A kéve ledobásánál ügyeltek arra, hogy az éles tövét ne dobják a rakónak, mert ez megsértette. Az asztagrakó kézzel végezte a rakást, neki kézre kellett dobni a kévét, hogy ne kelljen neki külön forgatni. 2. A kivehányó vella az kétágú, de volt olyan, aki vásott négyágú vellát használt, mert jobban megfogta. Az asztag falába szoktak betenni állást. Két rudat tettek be az asztagba, arra deszkát szegeztek, hogy biztosítva legyen, aztán ha magas volt a kazal, akkor a kazal hajazatának oldalában; — úgynevezték — kányoállás állt az egyik kéveadó, hogy fel tudják adni. 91