Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

Mire lejártak a földről egy kicsit meg szokott tágulni, akkor is­mét utána húztak, hogy szoros legyen. A szekérre tettek még slejf nevű alkalmatosságot, ezzel fékezték a szekeret, ha a dombokon ereszkedtek le. Rakodás alatt a nyomórúd a kötéllel oda van akasztva a szekér­hez, húzza arra amerre megy a szekér. 5. Lásd előbb. 6. Ennek a műveletnek volt a neve rudalás. Rudalunk, aszta mé'-< nünk haza. VIII. MUNKASZERVEZET ÉS MUNKAMEGOSZTÁS A HORDÁSNÁL 1. A rokonság, szomszédok szoktak leginkább összeállni hordani, segítettek egymásnak kölcsönösségi alapon. 2. Akinek nem volt fogatja, például a ríszesaratónak, annak a gaz­da mindig bevitte. A gazda házánál külön rakták a részt és a csép­léskor külön elcsépelték. Ezért nem dolgozott az arató mást. 3. Az ennivalót mindig az a család adott, akinél hordtak. 4. Lásd 1. pont. A kisgazdák, ha maguk hordtak volt megfelelő erő a családban. Ilyenkor az apa rakta a szekeret, a feleség adta fel, a gyerekek meg segítettek a pajtába odébb dobni a kévét. Aki segített az álta­lában kévét szokott adni, de mást is, ha szükség volt rá, Evésnél, ivásnál különbséget nem tettek, mindenki egyformán kapott. Volt olyan gazda, aki berendezkedett ponyvával és maga hordta be a terményét, mert ha jött is az eső nem kellett félni, hogy meg­ázik a terménye. A segítségek fogattal, ketten jöttek. A gazda meg egy kéveadó is jött vele, ha volt aratója, akkor rendszerint az, ha nem akkor vala­melyik családtagja, aki tudott kévét adni. 5. Lásd előbb. A hordás annyira együtt szokott menni, nem kellett erre külön megállapodni. Egyetértés volt közöttük. Reggelire tejet, tízóraira tojást, délben pörkölt, rétes félig-meddig olyan lakodalmas féle volt a dolog, mert azzal versenyeztek az asz­szonyok, melyik tud jobban főzni. Délután uzsonnáztak is. Konvenció volt a fizetés, az uraságnál használták, lásd előbb az aratás című fejezetben. Pénzért Jakon nem szoktak hordani. A tulajdonos, gazda irányí­totta a hordást megmondta, hogy hová menjenek, melyik mezőre, kinek hol van a birtoka. Tudta a gazda azt is, hogy egy-egy földjén

Next

/
Oldalképek
Tartalom