Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

XXI. AZ ARATÓK SZÁLLÁSA Az aratók mindennnap hazatértek. Az uradalmakban az aratók a majorokban megkapták a vacsorát, ott is aludtak, reggel innen mentek aratni. Szalmára feküdtek le, vagy pajtában vagy istállóban. Pokróc, kabát volt a takarójuk. Az aratók holmijának az uraság adott helyet, ahova lerakhatták. XXII. AZ ARATÁS HIEDELMEI Az aratás megkezdése előtt szokták mondani Jézus Mária nevében megkezdjük. A babonás emberek nem kezdtek pénteken aratni. Ha kiment a gazda, akinek arattak, akkor a soros a derekára kötötte a kötelet. Ezután a gazda áldomást fizetett, mulattak. Az első vágást a gazda tette meg azért, hogy áldomás legyen. A bandában való aratásnál, ha valaki elkésett a munkakezdésről, vinni kellett neki valami italt, mivel elkésett. Ha teljesen befejeződött az aratás arra mondták következik a vígzőrítes, így nevezték az áldomást. Más aratási szokásokra nem emlékeznek adatközlőim. HORDÁS, NYOMTATÁS, CSÉPLÉS I. A GABONA BEHORDÁSÁNAK TÍPUSAI ÉS MUNKAESZKÖZEI 1. A mezőről behordták a gabonát ez volt a hordás. 2. A hordás ideje különböző időben volt, mert egyszer előbb kezdődött az aratás, némely időszakban utóbb, ahogy az időjárás ezt szabályozta. Jakab nap táján, júliusban kezdődött legtöbbször a hordás. 3. Az aratás befejezése után nem kezdődött el egyszerre a hordás, mert hagyták egy kicsit kinn a mezőn, hogy hadd érjen, vagyis hogy száradjon kepében az a gabona. Erre azért is szükség volt, hogy az a búza acílosoggyon a képibe. Különben a padláson a gabona megromlott volna. 4. 5. 6. 7. A községben kézi erővel és egyéb e célra készült kézi járművel senki nem hordott. 8. A gabonát fogatokkal hordták be, lovakkal, tehenekkel szekérrel, erre a célra hosszi szekér volt használatos. 80