Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

XII. A KERESZT ÉS MÁS. HOSSZABB IDŐRE SZÓLÓ KÉVERAKÁSI MÓDOK 1. A legelőször letett kéve neve: zsinórkívé. Ezt a földre teszik le egyenesen sorba egymás után, de csak egynek ér le a feje a földre az elsőé a többi már nem, mert a kévék tövére teszik a kalászokat. 2. Ezekkel keresztbe rakott kévék neve lábkívé. Ezekből alakul ki a kepeláb, vagy láb, 3. A kepén legfölül helyezkedik a felső kivé. 4. A kévét a mezőn keresztekbe rakják ennek a neve kepe. Egy kereszt húsz kévéből állott egy fél kereszt tíz kéve volt. Húsz kéve esetén két kéve van egy-egy lábban. Az utóbbi időben három lábas kepét is szoktak rakni, ebben az esetben egy lábban három kéve volt, de az ilyen esetben huszonnégy kévéből állt egy kereszt. A keresztek között nem volt különbség. Volt olyan, hogy nagyobb kévéket raktak össze, de ott sem volt különbség. 5.—6. Nem ismert. 7. Lásd a 4. pontot. A kepébe annyi keresztet raktak, ahogy a termés megkívánta. Ez azt jelenti, hogy ha jó volt a termés, akkor többet, ha gyengébb, akkor kevesebbet. Arra is ügyeltek, ne kelljen messze hordani a kepéhez a kévéket. Adatközlőim hangsúlyozzák, hogy az utóbbi időben raktak csak olyan kepéket, amelyekben egy kereszt huszonnyolc kévéből állott. Ez talán oka lehetett a jobb termésnek is. Előfordult, hogy meg kellett a kepét szakítani, mert ha meggyullad, akkor nem ég el mind egyszerre. 8. Aki összerakja a kévét kepil. Bekepillünk, mert jön az eső. Arra kell ügyelni a kepélésnél, hogy a fej jól födve legyen, hogy minél kevesebb fej ázzon meg. A kévéket szorosan kell összerakni, s a feje úgy legyen, hogy ne ázzon be. Kicsit domború legyen a felső kéve ne vegye be a vizet. Ha volt rá lehetőség észak-dél irányba tették a kepét, Ha keskeny sávú volt a birtok kelet-nyugati irányú, akkor nem lehetett észak-dél irányban rakni. Nálunk az északi szél az uralkodó, hogy ne szórja szét ezeket a kévéket, kepéket. Kepéléskor letettek egy kévét a zsinórkévét, avval szembe egy másikat a legvégső kéve alá egy marok gyöjtést alátettek, hogy ne legyen a kalász a földön, utána a többit folyamatosan rakták, de ezek már nem kerültek a talajra a kalászukkal. Erre a zsinórkévére keresztbe helyezték el a lábkévét, majd ezekre ismét két egymás felé fordított kévét, azután ismét két lábkéve következett mindkét oldalán a kepének, így aztán betellett. 72