Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

VI. A kasza 1. Amivel levágják a füvet, gabonát kasza. A kaszának a hossza lehetett 80, 90, 95 cm. Szentgotthárdon készítették. A kaszapengének van hegyé, élé, nyaka. Ezt szerelik fel a kaszanyélre. A fű levágására füjkaszát, aratásra aratókaszát használtak. A fűkaszára szerelték fel az aratógráblát, így lett belőle aratókasza. A fölszereléshez volt a kaszára elkészített örv, ék ezek ékelték meg, de ha nem volt ez sem elég, vagyis nem szorult meg kellően a kasza, tettek az ék alá kis bőrdarabokat is, ritkábban fát. A kaszanyélen volt két kancsó: a nagykancsó, meg a kiskancsó. Volt olyan kasza, amelyikről hiányzott a kiskancsó, csak a nyelet fogták helyette. Az ilyen kasza nagykancsóját úgy hívták csikóláb, mert előre görbülő fa volt ez. A kaszanyél végén volt a vasalás, amelyet a kovács szokott rátenni. A kaszanyelet készítették diófából, cseresznyefából, szilvafából, íkőrásfából, nyírfából, fenyőfa nem volt jó, mert az könnyen eltörött, legtöbbször a bognár csinálta a kaszanyelet. A nagykancsó és a kaszanyél vasalásának vége közötti távolság neve volt hadarja. Ha ez a távolság nagy volt, akkor nehezen lehetett vele kaszálni, mert igen nagyot fogott a kasza. A jó kaszapenge kissé görbe, legtöbbnyire a 90 cm-es kaszát használták. A hosszabb penge azért nem volt jó, mert nagy erő kellett hozzá. Ha kaszát vettek, akkor a hegyét lenyomták a földre, ha az valahol megroggyant, ott puha volt az éle, de ha egyformán hajolt, akkor az éle végig jó volt. A hangját is meg szokták hallgatni, mert ha jó csengő hangja volt, jó kasza lett, rá is húztak valamit az élére, ebből arra következtettek, hogy megfelelő eltartó lesz-e a kaszájuk. A kaszát a Hangya szövetkezetben vették, de Ausztriába is ki szoktak menni kaszáért, de az sem volt különb, mint az itteni. Volt olyan is, aki elment Szombathelyre és a vásárban vett kaszát, vagy a vasárusnál. A faluban legtöbben csak a hangya kaszát vették. A kaszanyel hossza 150 cm körüli volt, A hadarja 25 cal szokott lenni, mert calban szokták megadni a méretét. A kaszanyél nem lehetett gombos, hanem a tiszta fa volt alkalmas kaszanyelet készíteni. A kaszaörv egyik vége derékszög formájára van kidolgozva, a másik része legömbölyített, hogy ráfeküdjön a nyélre. A kaszát úgy állították be, hogy ne álljon nagyra, inkább kisebbre, mert akkor könnyebb volt vele vágni, meg jobban is elfogta. Ügy állították be, hogy a vállhoz emelték a nagykancsót és megfogták a kasza hegyét, ha elérték kinyújtott karjukkal a kasza hegyét, akkor nem kellett attól félni, hogy nagyra áll a kasza.