Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

13. Lásd előbbi pontot. 14. Ha a gazda az állatot a szekérhez stb. köti befoggya. 15. Ha hazaért, akkor kifoggya. 16. Ha lóra felteszik a szerszámot, akkor a gazda a lovat föszérszámozza. Ha leveszi róla a szerszámot, akkor leszerszámozza. 17. A lovakat általában úgy indították gyü, de adatközlőm egyike csak annyit mondott vigyázz, megállításkor azt mondták hő, jobbra terelésnél meghúzták a jobb gyöplőszárt és azt mondták hótte. Balra haladásnál azt mondták híne. Hátratolatásnál azt mondták curikk. A lovak siettetésekor a gyeplőt kicsit meg-meg húzták és mondták gyű, lassításkor pedig pssssss hangot hallattak. Az ekében való visszafordításnál is csak azt mondták hótte, vagy híne, attól függően merre is akartak fordulni. A ló lábának felemelésekor azt mondták a lónak auf. Más terelőszavakat nem használtak. 18. Az uradalmakban volt két pár ökör mellett egy ostorosgyerek, ez segítette befogni a cselédnek az egyik pár ökröt, de a paraszt ilyet nem használt. Az ökör befogása 19. Amibe befogják az ökröt, tehenet iga. Az igát úgy is nevezték járom, de itt a faluban főleg az iga elnevezés volt elterjedve ezt használták. Az iga részei: igabéfa, igaszég, nyakszég. Hosszú járom a tehén, vagy ökör szekérbe való befogása esetén használtak, ez ugyanis szélesebb volt, az eke járomnál. Szántásnál az iga, járom szűkebb volt. Volt olyan állat, amelyiket gyöplővel kellett hajtani, mert olyan erősen járt ezzel kellett visszatartani. Az állat fején lévő lánchoz kötötték a gyöplőt. Ezt a láncot úgy nevezték, tehénlánc, vagy ökörlánc, vagy bikalánc, mert ezek különbözők voltak. A gyöplő vagy bőrből volt, vagy legtöbb kötélből. A tehén fejére láncot, kötelet szoktak tenni, ha nem kellett vezetni az állatot, akkor az igaszegre tették fel. 20. Lásd előbb. 21. A jobbra fogott állat neve: brázdás, hajszás. 22. A balról fogott állat neve: késztüső, csálés. A nagyobbik állatot fogták jobbra a kisebbiket balra, azért mert szántás esetén, vagy más munkáknál is, ha a magasabb a barázdába ment, akkor volt egyforma magasságú a másikkal. 23. A jól betanított marhát csak ritkán kellett vezetni, például a