Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

MŰHELY - Mihály Mária: Derkovits Gyula emléke Szombathelyen

MŰHELY MIHÁLY MÁRIA DERKOVITS GYULA EMLÉKE SZOMBATHELYEN Derkovits Gyula 1894. április 13-án született Szombathelyem, Húsz éves koráig élt itt, de akkor még nem tanult festeni. A reményte­len kisvárosból, nyomasztó körülményeiből a frontra(!) menekült. Életében azután már soha nem tért vissza Szombathelyre. Feleségé­nek tett vallomásából tudjuk, hogy mégis visszavágyott. „Szeretnék egyszer egy kollektív kiállítást rendezni a Kulitúrtházban, így mutat­koznék be — talán még akadna valaki, aki emlékezne rám." 1 A „Kultúrház" azóta már kissé megkopott épületében — a mai Savaria Múzeumban — szeptember 27-én ötödik alikalommal nyílott meg nagy Derkovits emlékkiállítás. Derkovits Gyula első „hazatérése" halála után két évvel, 1936-ban történt. A Szombathelyen megrendezett Edső Dunáintúli Képzőmű­vészeti Kiállításra özvegye hozta el férje néhány képét. Egy évvel a felszabadulás után, 1946-ban erőiteljes, sürgető hangú cikk jelent meg a Szabad Vasmegye hasábjain. A szombathelyiek nem ismerik Derkovits Gyulát, megfeledkeztek róla — írja. Azt javasolja, hogy a „képzőművészek szabadszervezete indítson átfogó mozgalmat Derkovits Gyula életének és művészetének megismerte­tésére. A várossal karöütve rendezzenek emlékkiállítást, jelöljék meg emléktáblával a művész szülőházát." 2 A lap akkori felelős szerkesztője, Ránki Roxi József, a harcos ka­rikaturista, egyben kitűnő újságíró is volt. Nagy érdeme vollt abban, hogy a Derkovits emlékével kapcsolatos szép terv hamarosan meg is valósult. A város vezetősége és a helyi képzőművészek csoportja magu­kévá tették a Szabad Vasmegye felhívását. Városunkban megindult a képzőművészeti élet, a súlyos háborús károkat szenvedett kultúr­ház illetve múzeum újjáépítése, és — kommunista vasutasok tár­sadalmi munkájának segítségével — a ma már híres zsennyei mű­vésztelep helyreállítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom