Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

MŰHELY - B. Dorner Mária: Vasi iskolatörténéti kiállítás Bozsokon

címlapja, Barabás György által szerkesztett Vas megyei Tanügyi Értesítő, Gárdonyi Géza fényképe és sárvári néptanítói kinevezése, Szocializmus c. lap, rendeletek és tankönyvek gazdag anyaga. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÉS A HORTHY KORSZAK ISKOLAÜGYE. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásával először jutott hatalomra hazánkban a dolgozó nép. A proletár állam megalakulása után azonnal megindította a harcot a néptömegek kulturális elmaradottságának megszüntetéséért. Azonnal irányítás alá vették az ifjúság nevelését, az iskolákat a szocialista nevelés szolgálatába állították. Szétválasztották az államtól az egyházat, az oktatás ingyenességét állami feladattá tették. Népiskolai reformtervezetet dolgoztak ki, az iskolarendszer alapjául a nyolcosztályos egységes, minden gyermek számára kötelező népiskolát választották. A népiskolára a 4 osztályú műhelyiskolát, ipari ifjúmunkásképzőt állították. Lépéseket tettek az osztatlan iskolák megszüntetésére. Fontos feladatnak tekintették a tanítók marxista képzését. Néptanítók Lapja címmel újságot jelentettek meg, új tankönyveket adtak ki, rendezték a tanítók fizetését. A Tanácsköztársaság bukásával az ellenforradalmi erők bebörtönözték, kivégezték a haladó pedagógusokat, közülük sokat megfosztottak állásától. A Horthy korszak nem viselte szívén a művelődés ügyét. Az iskolák felszerelése, állapota elhanyagolt képet mutat, különösen az egyházi iskoláknál tapasztalható ez, mert az iskolafenntartó felekezetek a középiskolák fejlesztését tartották főfeladatuknak. Az 1921-ben megjelent törvény az elemi iskolának 2 tanfolyamát különböztette meg: a 6 osztályos mindennapi és a 3 éves ismétlő iskolát. A 8 osztályos népiskolát nem tette általánossá, párhuzamosan működött vele a polgári iskola és a gimnázium alsó 4 osztálya. A felsőbb népiskola és a fiú polgári iskola 5—6 évfolyama elsorvadt a 4 évfolyamos polgári, mint középfokú iskola fejlődésnek indult. 1924-ben átszervezték a középiskolákat, a típusok differenciálódtak, valamennyi típus jogosított egyetemi továbbtanulásra is. A fenti korszakot bemutató vitrinben a Vas megyei Direktórium tagjainak névsora, Testvériség c. újságrészlet, iskolák államosításáról szóló rendelet, 1919-es tankönyv címlapja, Néptanítók Lapja, a munkaoktatásról szóló rendelet, a kivégzett néptanítók közül Entzbruder Dezső és Duxler Lajos fényképe, tarisznya és tarisznyás iskolás gyermek fényképe, iskolai értesítők, tankönyvek szemlélhetők. 37