Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

MŰHELY - B. Dorner Mária: Vasi iskolatörténéti kiállítás Bozsokon

bathelyen felállított gimnázium, melynek alapítólevelét 1772-ben adta ki Mária Terézia. A tanítás itt a ferenerendiek vezetésével kez­dődött és a jezsuiták tankönyveit, módszereit alkalmazták. A kiállítás e korszakát kőszegi, celldömölki látképek, Mária Teré­zia korabeli iskolaképek, közgyűlési jegyzőkönyvrészletek, statiszti­ka az iskolák látogatottságáról, nemescsói jegyzőkönyvrészletek, a canonica vizitációból részletek, oklevélmásolatok, iskolai értesítők dokumentálják. AZ ISKOLAÜGY ÁLLAMI RENDEZÉSE A „Ratio Educationis" A felvilágosodás térhódítása a tanügy terén is éreztette hatását. Eszméi fellendítették a népoktatást, az iskolaügy politikai kérdés és állami ügy lett. Az 1977-^ben kiadott Ratió Educationis, a közok­tatásügy állami kódexe elrendelte a falusi, kisvárosi és városi is­kolák felállítását 1, 2, 3 tanerővel. Célul tűzte ki a tanügy egységes állami szabályozását, de az iskolalátogatást nem tette kötelezővé. A tanügyi reform hatására megyénkben is fejlődésnek indult az elemi oktatás. 1780-ban Szombathelyen és Kőszegen, 1789-ben Szent­gotthárdon nemzeti tanodát állítottak fel, a meglévőket pedig a Ra­tió szellemében átszervezték. A zugiskolákat, magániskolákat betil­tották. Kőszegen 1798-ban rajztanodát létesítettek. 1793-ban nyílt meg Szombathelyen a királyi lyceum, mely jelen­tős lépéssel vitte előbbre a megye iskolaügyét. Ezzel kiépült az is­kolarendszer az elemi fokozatú iskolától a főiskoláig. 1795-ben a lyceum és gimnázium közös igazgató vezetésével egyesült, 1809-ben különvált és önállóan működött 1850-ig, amikor az új közoktatási törvény beolvasztotta a középiskolába, a gimnázium pedig a pre­montrei rend keretében tovább működött. A jakobinusok forradalmi kátéja haladó eszméket hirdetett, kö­vetelték a népoktatást, a nép felvilágosítását a vakhittől, de a szer­vezkedést a reakciós kormányzat vérbefojtotta és az oktatásügy te­rén is súlyos elnyomás következett. A XIX. sz. elején a törvényhatóság rendelete értelmében a hazai nyelv oktatását a közönséges tudományok közé sorolták. Az 1825— 1827 évi országgyűlés Széchenyi István felléptével sürgette az okta­tásügy rendezését, az általános tankötelezettséget és népiskolák sza­porítását. Az 1837. július 3-i közgyűlés utasításaiban „ ... a tanítóknak szi­gorúan meghagyják, hogy a fárájokban levő 7—11 éves gyerekeket 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom