Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)
MŰHELY - B. Dorner Mária: Vasi iskolatörténéti kiállítás Bozsokon
nak gyümölcseként nyílott meg 1969. augusztus 23-án iskolaügyünk hatszázéves történetét méltató állandó jellegű kiállítás a Savaria Múzeum Helytörténeti Osztályának rendezésében. E dolgozattal iaz a célunk, hogy röviden áttekintést adjunk a vasi iskolaügy történetének fejlődéséről a kiállításon bemutatott dokumentumok tükrében. A kiállítást a MAGYAR ISKOLAÜGY TÖRTÉNETÉNEK KEZDETEI című tabló vezeti be. Itt utalunk arra a szakirodalmi megállapításra, mely szerint az iskolaügy kezdetei az államalapítás koráig nyúlnak vissza és összefüggést mutatnak a kereszténység elterjedésével. István király törvényei hozták létre a kisebb templomok mellett a parokiális, püspöki, székesegyházi iskolákat, zárdákban, kolostorokban a szerzetesek iskoláit. Megyénk területén is korán létesültek kolostorok, de a hozzájuk tartozó iskolákról csak feltételezések vannak. Az iskolaügy teljesen az egyházhoz tartozott, az oktatás célja szinte kizárólag a papi utánpótlás volt. A KÖZÉPKOR ISKOLATÍPUSAI. A középkorban a tudomány hivatott művelője a papság volt, ők írták és másolták a kolostorok, templomok számára a könyveket, ők fogalmazták a polgári ügyiratokat, fejedelmi rendeleteket, kiváltságleveleket. A papság a feudalizmus korai századaiban nem folytatott tömeges iskolai népoktatást, csak a templomok útján hatott a néptömegekre, ahol a hittan elemeinek tanítása volt a tananyag. A birtokos nemesség a harcra és uralkodásra, a parasztság pedig munkára az élet közvetlen tapasztalatainak átadásával készült fel. A középkorban az egyetemeken kívül a következő iskolatípusokat különböztetjük meg: 1. Szerzetesek kolostori iskolái a papképzés szolgálatában álltak. Külföldről telepedtek be, onnét hozták iskolarendszerüket és tankönyveiket is. 2. Világi papok káptalani iskolái egyházi rendelkezésre jöttek létre, mert a IX— X. századi zsinatok már megkövetelték a papoktól a tanultságot. Ezekben az iskolákban először az elemi ismereteket oktatták. Olvasás tanításánál az abc betűivel ellátott lapokat használtak, összefüggően és hangosan olvasták a zsoltárokat. írásnál viasztáblát használtak, íróvesszővel követték a betűket, mígönállóan nem tudták írni azokat, utána tértek át a lúdtollra. Az elemi tanulmányok után a „hét szabad művészet" tanítása követ30
