Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

IRODALMI HAGYOMÁNYAINK - Szerdahelyi Pál: Csöngei mozaikok Weöres Sándor gyermek-és ifjúkori éveiből

Heiner Géza (1915) gyakran látogatott le nénjéhez, Menthy Ferenanéhez Csöngére, s gyermekkori játszótársa volt Weöres Sándornak. Most őt faggatom a gyermekkori emlékek felől. „Naponta találkoztunk Oinával, amikor tanulni jött a nénémhez. Arra emüékszem, hogy rendkívül tehetséges gyermek volt, és néha szórakozott is volt. Egyszer az irkáját, másszor a könyvét, vagy a sapkáját, a ceruzáját vagy a sálját felejtette ott ménemnél tanulás után. Aztán mindig én vittem utána..." „Felejthetetlenül szép nyári vakációk emlékei is életre kelnek most bennem. Nyaranta sokat játszottunk együtt. Hol a kastélyuk udvarán, hol lent, az ún. kertészkertben, a lenti házuk imögötti szép kertben. Itt volt egy kis tó is, kendert szoktak áztatni benne. Gyakran játszottunk ennek a kenderáztató tónak a partján. Egy alkalommal, amikor szokásunk szerint „meglovagoltuk" a kenderzsupokat, „lovaguás" közben Cina lecsúszott a zsúp tetejéről, és belepotytya'nt a sekélyvizű tóba. Nem lett különben semmi komolyabb baja, csak éppen Cina szép, fehér rövid nadrágja csuromvizes lett, s mi nem mentünik addig haza, míg meg nem száradt. Pedig édesanyja már értünk küldött, hogy hol késünk, de hát a késés okát őszintén elmondtuk, és így 'nem kapott ki ezért a kis ^balesetért«. .." * * * A ikövetkező „interjú-alany" özv. Hanauer Istvánné, szül. Szeggfy Julianna, Weöres Sándor első unokatestvére, aki ma Pápán él. „Édesanyám fivére, idősebb Weöres Sándor, huszártiszt volt Pápán, s 1919-ben költöztek le Csöngére, a családi birtokra. A kis Sándorka akkor 6 esztendős volt. De emlékszem, hogy imár Pápán is taníttatta az édesanyja. Négy-öt éves korában Szatter Dániel pápai evangélikus igazgató-tanító foglalkozott vele, majd Kokas Irén evangélikus tanítónő, Kokas József akkori dabronyi lelkész nővére is tanította az ábécére és az egyszeregyre. Cina talán 8—10 éves lehetett, amikor Shakespeare nyomán színdarabot írt, rengeteg szereplővel. Még iskolába sem járt, édesanyja németre és franciára tanította. Geyrmekkorában is mindig gondolkozott, gyakran félrevonult, és foüyton írt, hol verset, hol prózát." „Cináról még egy epizód jut eszembe. Ügy 6—8 éves korában, amikor az infláció jött és a pénzünk napról napra értéktelenebbé vált, a felnőttek beszédét hallván Cina, hogy már milliókban beszélünk, egyszercsak azt kérdezte: — Hát a millió után milyen pénz jön? Mondtuk, hogy a billió, meg a trillió. Erre nagykomoly an elgondolkozott, majd hirtelen felcsillant a szeme, s azt mondta: — ha már van billió meg trillió, én majd fel fogom találni a még maga148