Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)
SZAKKÖREINK ÉLETÉBŐL - Szabó László: Középiskolások néprajzi-szókincstani gyűjtőtevékenysége vidéki gimnáziumokban
Intézetének tudományos főmunkatársa, együtt énekeltük a vasi népdalokat Békefi Antallal, megismerkedtünk a néptánc irányzataival, ismertető hangzott el a vasi népi építészetről és a hiedelemvilágról. 1972-íben két napos közös gyűjtőúton vettünk részit a Pécsi Tanárképző Főiskola néprajzi- nyelvjáráskutató tudományos diákkörének tagjaival az Örségben és a Hegyháton. A gyerekek számára nagy élmény volt a hozzáértőbbekkel együtt dolgozni, a nagy tapasztalatú gyűjtő és diákkör-irányító dr. Római Béla tanácsait és elismerő szavait hallgatni. Tamuíióink ugyanakkor örömmel szervezték meg a gyűjitőutat, büszkeséggel és szeretettel mutatták be a főiskolásoknak szűkebb pátriájukat, kalauzolták őket az egyes helyBégekben. 1973-Jban a szakkör megszűnt. Sajnálatos tény, de a nagyon aktív tagság elvégezte a közzépiskolát, jómagam pedig 1971-ben állást változtattam, 1973-ban pedig el is költöztem Körmendről. A szakkör megszűnése kapcsán azt a tanulságot kellett 'levonnom, hogy e gy _e gy ilyen kör léte vagy nemléte arra .alkalmas és ügyszerető tanár létén vagy nemlétén múlik. (Csak mellékesen jegyzem meg, 1974-től Vörös Ottó a Szombathelyi Tanárképző Főiskolára került, a Körmenden felfelé ívelő középiskolai néprajzi- nyelvjárás-kutató tevékenységet újabb veszteség érte; félő, hogy esetleg fel is számolódik.) 1973. óta a Szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban dolgozom. Az első esztendő az új munkahely megismerésével, a bokros teendők számbavételével és megfelelő szintű elvégzésével telt el. Szervezett néprajzi- nyelvjárási gyűjtésre, a tanulók bevonására alig-alig jutott időm. Pedig idekerülésem első pillanatától érzem ennek a szükségét, és tudom, hogy nagyok a lehetőségek. Szentgotthárd tradíciókká!! rendelkező ipari település, munkáshagyományai jelentősek, ugyanakkor a közvetlen környék (a Rába-mente, az Őrség, a Vend-vidék) gazdag, érdekes és nagyjából zárt paraszti kultúrákat megőrző vidék. Nagy lehetőségek rejlenek összehasonlítható munkálkodásra is, hiszen magyar, szlovén és német nyefívű lakosság vegyesen él a vidéken. Ilyen jellegű feladatok 'elvégzésével a szocialista hazaszeretat mejiletit — és azzal együtt — a különböző nemzetiségű lakosság e területen hagyományosan jó együttélését és viszonyát ás (tovább erősíthetnénk. A itanulóif júság 'összetétele is reménykeltő; a fiatalok nagyobb része humán érdeklődésű, környezetük és életviszonyaik inspiráló hatásúak az ilyen jellegű tevékenység végzésére. Ezen a területen már az 1973/74. tanévben megindult valami. A Kovács Elemérné kartárs támogatásával készült dolgozat (Racker Márta: Olajos növényeik termesztése Alsószöünö134