Melega Miklós (szerk.): Szent Márton emlékezete szülőföldjén (Szombathely, 2016)
és hazája védőszentjének, Szent ITlár- tonnak szülővárosába, a régi Savariá- ba Bizonyára tervei közt szerepelt a régi Pannonia tartomány és annak jelentős városa saját országához való csatolása is. A hajdani Nyugatrómai Birodalom örököseként felépíteni tervezett keresztény Szent Római Birodalom aligha nélkülözhette nagy hírű püspökszentje szülőhelyét, amelynek visszafoglalása „igazságos háborü"-ként tüntethette fel a végső soron területszerző céllal megindított támadást. A zarándoklat sikeréhez persze - más helyi tTlárton-ereklye híján - legalább a szülőház megtalálására szükség volt. Ha már az igazit nem lehetett azonosítani, a kíséretében lévő tudós főpapokkal a hajdani ókeresztény temető területén még ekkor is álló - Quirinus eredeti nyughelyét is rejtő - kultusz- vagy sírépületben vélte felfedezni mennyei patrónusuk szülőházát.15 Az azonosításban nem kis szerepet játszhattak az általuk itt megtalált régi Krisztus-monogra- mos sírtáblák. így válhatott tehát egy korábban élt vértanú püspök sírépülete (azaz égi születéshelye) egy másik, később élt szentéletű püspök szülőházává (azaz földi születéshelyévé).7 Jegyzetek 1 A régji hagyományról elsőként Gregori- ánczi Pál és Carolus Clusius (Charles de l'éduse) írt. ‘ A feliratról először tudósított Bél mátyás: Hungáriáé Novae Notitia ITIembrum III. De Sabaria Közzéteszi: Б. Thomas Sdit. Pro- kopp Gyula = Vasi Szemle. 1959.2. sz. 53. p. ' Sulpidus Severus: Szent márton élete. Ford. Borián Slréd, Reichardt Aba. Pannonhalma. 1997.28. p. 4 A keleti temetőről P. Buócz Terézia Sa- varia topográfiája Szombathely. 1967. 53„ 82-83. p.-. Péterváry-Szanyi Brigitta: Savaria keleti temetője a római korban. Szakdolgozat. SLTS ВТК Régészeti intézet Ókori Régészeti Tanszéke. Bp.. 2005.130 p.. Lili. tábla, I melléklet. - Savaria múzeum, Régészeti Adattár 2208-07. ' Az ez évi történésekről összefoglalóan legutóbb Szőke Béla ITliktós: Nagy Károly hadjárata az avarok ellen 791-ben. - Arrabona. múzeumi közlemények. 2006. 44/1. Ünnepi kötet a 65 éves TÖtnka Péter tiszteletére. 497-522. p„ a savariai kitérőről 504-505. p. 0 Kiss Gábor: Nagy Károly - Szent márton szülőhelyének első zarándoka In: Via Sandi martini. Szent mádon útjai térben és időben. Szerk. Tóth Ferenc Zágorhidi Czigány Balázs. Bp., 2016. 41-57. p. Sajtó alatt. Kiss, Gábor: Sine vergessene Spisode des Awarenfeldzuges von Karl dem Großen 791 Was hat Karl der Große in Savaria gesucht und gefunden? ln: Festschrift Falko Daim zum 65. űebudstag. Sajtó alatt. A Szombathelyen máig élő legenda úgy tartja, hogy a mai Szent márton-ternplorn északi mellékkápolnája áll azon a helyen, ahol Szent tTlárton Kr. u. 316-ban meglátta a napvilágot.1 A kápolna bejárata fölé - korábban belül, a déli falon - fel is van írva: Hic natus est S. ITlartinus: Az állítás bizonyítékaként a már életében is szentként tisztelt tours-i püspök Sulpicius Severus által írt életrajzára szoktak hivatkozni, bár a szerző igazából sem a születés helyéről, sem pedief annak idejéről nem ejtett szót.3 A szülőház, amelynek alapfalait 1944- ben Járdányi Raulovics István megtalálni vélte, bizonyosan nem állhatott ezen a helyen, hiszen ez a terület már a római colonia megalapítása óta temetőként funkcionált.4 Honnan ered hát az elképzelés? minden jel arra mutat, hogy a hagyomány egy 791 októberében lezajlott eseményre3 és nem kisebb személyre, mint Nagy Károlyra vezethető visz- sza Sz év őszén ugyanis a frank király hadjáratot vezetett keleti barbár szomszédjai, az avarok ellem Skkor a római utakon haladva elzarándokolt családja 4 Szent tTlárton emlékezete szülőföldjén
