Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Söptei Imre: Alapítva: 1982. április 29. – A Kőszegi Várszínház 30. születésnapjára
Vv Szigeti Miklós tartott szóbeli beszámolót, amelynek írott szövegét mellékletként csatolták a jegyzó'könyvhöz. Ebben a városi tanács művelődési osztályának vezetője nem tett említést arról, hogy sikeres tárgyalásokat folytattak Budapesten és lesznek nyáron előadások a várban. Hogy mégis elhangzott valami, arra Szente Sándorné elnök megjegyzése utal: „Gondot okoz a vár színház 8 előadása, hogy azokon a tömeg biztosítva legyen.”6 A tájékoztatás elhangzott, de úgy tűnik még ekkor sem lehetett nagyközönség < elé vinni, csak bizalmasan beszélgettek róla. A tömeg „biztosítása” abban az évben még egyszer kihívást jelentett az apparátusnak, mert az eredeti tervektől eltérően augusztus 20-án önálló programmá előlépett határőrvárosi cím átadási ceremónián legalább 3000 emberre volt szükség, hogy a „nagygyűlés színhelye feltöltődjön.”1 Nem kellett szégyenkezni Horváth István belügyminiszter előtt.5 8 A pártszervek mellett a tanácsi hivatali iratok között sem hagyott nyomot a várszínház születése. A már említett ostromévfordulós bizottság munkája mellett erről betű is alig maradt fenn. A sokat emlegetett megyei tanácsi segítség kapcsán egyetlen átirat sem érkezett, sőt a pénzügyi osztály iratai között sem lelni nyomát ilyen tárgyú összegek forgásának. Minden bizonnyal azt rögtön Budapestre utalták. A helyi tanács és annak végrehajtó bizottsága sem halmozta az információkat. A május 19-én ülésező tanácstagok elé letett beszámolóban az elmúlt időszak legfontosabb eseményei közé Farkas Bertalan űrhajós és Hunyadi József író látogatása került, utóbbi ekkor adta át, az évfordulóra készített Az égig érő vár című regényének kéziratát.9 A végrehajtó bizottság május 6-án tartott megbeszélésén tört meg a hallgatás jege. Itt jegyezték le, hogy a velemi Réti-malom felújítás utáni átadásának napján, azaz április 29-én folytattak tárgyalást a várszínház ügyében. Méltán tekinthetjük tehát ezt az időpontot a Kőszegi Várszínház születésnapjának.10 NÉHÁNY SZÓ A KORABELI VISZONYOKRÓL Magyarország lakossága a Kádár-rendszer által nyilvánosan be nem vallott - csak részben az olajárrobbanáshoz köthető - gazdasági krízisének majdhogynem közepén élte akkori éveit. Az 1979 nyarán bevezetett első jelentősebb élelmiszer áremelésből és az utána következő, továbbra sem csökkenő, bár központi forrásokból kozmetikázott, inflációból okulva némely, a gazdaság szerkezetét is érintő változásokat vezettek be. A létrehozott ^ gazdasági munkaközösségek (gmk), polgári jogi társaságok (pjt) és a kisszövetkezetek, a magángazdaság erősödését mutatták a szocialista köztulajdoni viszonyok között.11 Az 1982. év Kelet-Európábán az egyre langyosabb hidegháború kora. Leonyid Iljics Brezsnyev a Szovjet Kommunista Párt főtitkára márciusban üzenetet intézett a 6 VaML MSZMP Arch. MSZMP Kőszeg Városi Bizottságának iratai (továbbiakban: Kg-i PB ir.). Vb jkv., 1982. május 7. 5. p. 7 VaML MSZMP Arch. Kg-i PB ir. Vb jkv., 1982. augusztus 13. 2. p. 8 VaML MSZMP Arch. Kg-i PB ir. Vb jkv., 1982. szeptember 3. 2. p. < 9 VaML KFL. Kőszeg Város Tanácsa VB (továbbiakban: KVT ir.) Titkárságának irata. Tanácsülési jkv., 1982. május 19. 5. p. 10 VaML KFL. KVT ir. Vb jkv., 1982. május 6. 4. p. 11 Laky Teréz - Neumann László: A nyolcvanas évek „kisvállalkozói”. Elektronikus változat. 2006. http:// www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php.?TPUBL-A-293/publikaciok/tpubl_a_293.pdf. (Megtekintve: 2012. szeptember 2.) Eredeti forrás: Társadalmi riport, 1990. Szerk. Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György. Bp., 1990. 273-274. p. LS355-A
