Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Poór János: Berzeviczy Gergely egy alkotmánytörténeti vázlata
Poor János Berzeviczy Gergely egy alkotmánytörténeti vázlata Berzeviczy Gergely számos - életében vagy halála után - megjelent munkájában és kéziratában foglalkozott a Habsburg-magyar viszony elemzése kapcsán alkotmánytörténettel. Ilyen munkája volt pl. az 1789. évi „Ueber Oesterreichs Grundsätze in der Regierung Ungarn”,1 az 1790. évi „De dominio Austriae in Hungária”2 című értekezés, a Napóleonnak írt alkotmánytervezete3, az 1815. évi „Panorama von Ungarn”4 című kézirat és az annak alapján írt „Von und für Ungarn”5 című tanulmány stb. Fó'leg a „Panorama”-ban - annak a bevezetésében - hangsúlyos egyetemes alkotmánytörténeti fejtegetéseket is olvashatunk. A Magyar Országos Levéltárban van két rövid egyetemes alkotmánytörténeti írása is. Alább ezek közül az „Über Constituzionen in Welthistorischer Ansicht” címűt közlöm.6 Az írás keltezetlen, és nem tudom eldönteni mikor készült. Elképzelhető, hogy a „Panorama von Ungarn” előtt, esetleg annak előtanulmányaként, de keletkezhetett később is.7 (A „Panorama”-ban a két alkotmánytörténeti vázlat egy változata olvasható, részben szó szerinti egybeesésekkel, részben tartalmi eltérésekkel.8) Az itt közölt írásban Berzeviczy a kezdetektől saját koráig futotta végig az alkotmányokat. Fontosabb tételei az alábbiak: Ideálisnak a kereskedő polgárságra és a vá1 Ismertette és kiadta H. Balázs Éva: Berzeviczy Gergely a reformpolitikus, 1763-1795. Bp„ 1967. 145- 151., 317-326. p. * Az 1790. évi „De dominio Austriae in Hungária” című írást kiadta A magyar jakobinus mozgalom iratai. S. a. r. Benda Kálmán. Bp., 1957. 92-105. p. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. A magyal- jakobinusok iratai; 1.); Magyarul korábban In: Ballai Károly: A magyar függetlenségi nyilatkozatok története. 1. köt. Okmányok, iratok, jegyzőkönyvek és törvények. Bp., 1935. 37-56. p. * Kiadta Marczali Henrik: Berzeviczy Gergely magyar alkotmánytervezete Napóleonnak ajánlva. 1-2. közi. = Budapesti Szemle (továbbiakban: BSZ), 1933. 231. köt. 271. sz. 16-40. p., 272. sz. 182-200. p. A tervezetet Marczali már korábban ismertette a „De dominio Austriae in Hungaria”-val együtt. Uő: Berzeviczy Gergely államiratai. = BSZ, 1907. 132. köt. 370. sz. 41-54. p. 4 Magyar Országos Levéltár P 53. Berzeviczy család kakaslomnici ága (továbbiakban: MOL P 53.) 129. cs. 94- sz. 5 Von und für Ungarn. = Archiv für Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst, 1817. Nr. 40-43. 162-169. p.; Ua. = Ungarische Miscellen, 1817. Nr. 1. 1-23. p. 6 MOL P 53. 130. cs. 120. sz. 8 fol.; A másik címe: „Über Constituzionen in Welt Historischer Ansicht.” MOL P 53. 130. cs. 125. sz. 8 fol. Valószínűleg a 120. szám alatt található szöveg a későbbi. A benne lévő javítások részben átvezetések a 125. szám alatti változatból, de nem tekinthető az előző tisztázatának. ' A 125. sz. alatt található íráshoz csatolva van egy - „Cap. XIX. Ungrische Constituzion” című - melléklet. Ez nagyrészt szó szerint azonos a ,, Panorama” 49. r-v. oldalán olvasható szöveggel, de nem dönthető el, ki és mikor csatolta (iratrendezés során is csatolhatták). 8 A „Panorama von Ungarn" és a két alkotmánytörténeti értekezés néhány különbségéről lásd Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja. = Levéltári Közlemények, 2010. 37-40. p. 325
