Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Söptei Imre: Alapítva: 1982. április 29. – A Kőszegi Várszínház 30. születésnapjára
Kőszegről biztosították, de többségében nem kőszegi pénzből.42 Az biztos, hogy napok alatt dőlt el az egész, amit az is mutat, hogy április közepén a színpadot még csak az augusztusi ünnepségre kölcsönözték, május 7-én Preininger Ferenc tanácselnök június közepére tervezett felállításának ügyében intézkedett.43 Az egyszerű halandók a május 25-én tartott sajtótájékoztatón értesülhettek az új intézmény létrejöttéről.44 Jól látható a határvonal, amit az események közepette az április 29-ei dátum jelent. 1 héttel korábban elkészült a költségvetési tervezet és az alapvető elképzelések, amelynek alapján egyáltalán lehetett miről tárgyalni. A megegyezés után gyorsultak fel az események. Alig 3 hét alatt szinte minden lényeges kérdésben megszülettek a végleges döntések, sőt a legfontosabb szerződéseket is pillanatok alatt aláírták. Mégis kellett némi szerencsejátékosi lélek, mivel pusztán ígéretekre alapozták az egész vállalkozást. A Körmendre tervezett tájelőadásra is ilyen megegyezés alapján került sor, amit az a feljegyzés mutat, amelyben észrevételezték, hogy a megyei tanács illetékeseivel kötött szóbeli megállapodásban megjelölt július 1. helyett még 15-én sem állt a színpad.45 A KŐSZEGI VÁRSZÍNHÁZ - BUDAPESTEN46 A Várszínházról a visszaemlékezők azt mondják: „az első években létezett is, meg nem is”.4' A kijelentés talán elsőre furcsának, sőt erősnek is mondható, de mégis egyet kell értenünk, mert a szóbeli és írásos források is azt mutatják, hogy ebben az időszakban Kőszeg illetve a kőszegiek, Szigeti Miklós kivételével, alig játszottak szerepet. A kezdeményezés az első pillanattól kezdve a budapestiek térfélre került. Romhányi László és az általa szervezett csapat, mind a szervezés, mind a színházi előkészítés, mind az anyagiak elköltése terén átvette az irányítást. Ők szervezték a társulatot, olyan közönségcsalogató nevekkel, mint Bánffy György (József Attila Színház), Oszter Sándor (Nemzeti Színház), Sáfár Anikó (Magyar Filmgyártó Vállalat), Sunyovszky Szilvia (Madách Színház), Bencze Ferenc (Magyar Filmgyártó Vállalat). Biztosították a színpadi felszerelést, a díszleteket, kellékeket és a személyzetet is. Romhányiék a cél elérése érdekében elméletileg létrehozták a Kőszegi Várszínházát, illetve annak szervező bizottságát, de a valós szervezetet a budapesti Új Magyar Színház Polgári Jogi Társaság48 (továbbiakban: UMSZ) jelentette, amelynek egyszámlájára érkeztek be a kőszegi banki átutalások. Ez a társaság minden bizonnyal nem illeszkedett tartósan és szervesen a korabeli színházi életbe, mivel még az 1994-ben kiadott Magyar színházművészeti lexikon49 sem tud róla. Mi is csak annyi bizonyosság42 43 44 45 46 47 48 49 JVMK ir. Szerződések, 1982. május. 19. VaML KFL KVT Műv. Oszt. ir. 1951/1982. Történelmi évfordulóra készülnek. = VN, 1982. máj. 26. 1. p. JVMK ir. Levelezés, 1982. július 15. A fejezet forrásainak zöme a VaML KFL A Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház iratai (továbbiakban: JMKV ir.) Várszínházi iratok 1982. évi anyagából került kiválasztásra. Csak az azoktól eltérőket jelöljük külön. Szendi Ferenc közlése, 2007. július 17. A polgári jogi társaság önkéntes tömörülés egy engedélyezett cél eléréséért, a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott forma szerint, nem rendelkezik különösebb vagyoni tőkével, és tagjai megőrzik függetlenségüket. Mivel a társasági szerződés nem hoz létre a tagoktól elkülönült jogalanyt, a társaság nem minősül gazdálkodó szervezetnek. Tagjai személyes közreműködésre kötelezettek. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., 1994. 882 p.
