Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Dénes Iván Zoltán: A német politikai hisztéria okai és története
\ ba, amikor a Magyarországot érintő végleges békefeltételeket nyilvánosságra hozták. Végül harmadszor is megismétlődött ez a folyamat: a harmincas évek közepén egy új, igen komoly irodalmi és politikai demokratikus mozgalom indult el Magyarországon, egy komoly európai és demokratikus nacionalizmus jegyében; ennek a mozgalomnak a sorai a harmincas évek végére teljességgel szétzüllöttek, és teljes zsákutcába jutottak egyszerűen azért, mert a területi revízió lehetőségei megjelentek a láthatáron, s egyszerre gyanússá tettek minden olyan konszi- derációt, amely nem ezt tekintette Magyarország első számú problémájának. ”13 14 Az 1918. októberi forradalom, az 1919. évi cseppfolyós állapotokban jelenlévő demokratikus erők és az 1930-as évek demokratái alól a nyugat-európai demokratikus nagyhatalmak érzéketlen és szűklátókörű külpolitikája húzta ki a szőnyeget, ami oda vezetett, hogy Magyarországon a revizionizmus határozta meg a közvéleményt. V. 1946 őszén, amikor már nyilvánvaló lett, hogy az újabb békeszerződés semmivel sem lesz méltányosabb és igazságosabb, mint a trianoni volt, sőt annál is keményebb lesz, Bibó István visszatért erre a kérdésre. A magyar demokratikus politika kibontakozását a kedvezőtlen külpolitikai helyzet és az igazságtalan béke háromszor akadályozta meg, de a magunk méltóságának tartozunk azzal, hogy ne konjunktúrák szerint viszonyuljunk a demokráciához, hanem éljünk annak vívmányaival - állapította meg Bibó István a történelmi Magyarország felbomlásának másodszori igazságtalan és szűklátókörű végrehajtását jelentő békeszerződés kapcsán, amikor meg akarta akadályozni, hogy annak következményei a demokrácia ellen hassanak. „... A magyar demokrácia fejlődését egyszer már, 1919-ben, végzetesen érintette az európai demokráciák szolidaritásának hiánya és a békefeltételek keménysége. Ma azonban Magyarország nem óhajtja magát e miatt az újabb csalódás miatt a demokrácia áldásaitól és perspektívájától megfosztani. A maga részéről viszont a demokrácia útját Kelet-Európában nem egyes nemzeteknek demokratikus érdemek címén való előnyszerzésében, hanem a politikai erkölcs és a politikai eljárásmódok végzetes lezüllésére való rádöbbenésben és minden egyes nemzet kemény önkritikájában látja... a békeszerződés minden keménysége sem lehet elég ok arra, hogy az ország feladja az európai emberség, a demokrácia, a szomszédokkal való megértés és a keleteurópai népek politikai és kulturális közösségébe való beilleszkedés politikáját Bibó István hisztéria-elemzései nagyon időszerűek. — ■ "M/ =sbss i ii \y 13 Bibó, 2011. 242-243. p. Az idézetben 1918 helyett eredetileg 1919 szerepelt, ami nyilvánvalóan elírás volt. 14 Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. Az utószót írta Dénes Iván Zoltán. Bp., 2011. 164-, 165. p. (Bibó István munkái; 5.) L A, A 83
