Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Deák Ernő: A városiasodás folyamatai a Dunántúlon, különös tekintettel Vas vármegyére, 1780–1918

ken felüli arányban, a Muraszombati járás 114 faluja közül csupán 14, avagy 12,28% emelkedett felül az átlagon. Ebben a kombinációban összesen 184 falu haladta meg az 1280,36-os II. lépcsőt. Mivel azonban nem hagyható figyelmen kívül a két város, tehát Kőszeg és Szombathely, számításaink alapján 233.583 lélek lakott a II. átlagon felüli falukban; Kőszeg és Szombathely összlakosságát is beszámítva a teljes összeg 272.953, amit, ha 186-tal elosztunk 1.467,49-es középértéket kapunk. Ez a statikus számjegy arra szolgál, hogy további együtthatók bevonásával ennél az értéknél nagyobb települések belső struktúráját, de mindenekelőtt a dinamikus tényező beiktatásával fejlődése folyamatát kell megvizsgálnunk. Most ismét eltekintve a katonai személyektől a kiegyezés korán túl az 1785. évi összeírás adataira nyúlunk vissza,13 rögzítve az egyes szakaszokon belül a népességfejlődés menetét. Az áttekinthetőség kedvéért az 1910. évi közigazgatási beosztás szerint járunk el.

VÁROSOK A KÖZÉPÉRTÉK-SZÁMÍTÁS SZERINT, 1785-1910

Szemléltetésül következzék néhány jelzésértékű adat. A korábbi példát felhozva ismét a Dunántúlt mutatjuk be megyénként: a 11 vármegye népsűrűsége 21,84 (Fejér vármegye) és 43,04 (Sopron vármegye) között mozgott, a lakóhelyek átlagosan 729 lakost számláltak, a laksűrűség 6,87 volt. Átlagosan 8,92 (Vas vármegye) és 40,52 km2-re (Moson vármegye) esett egy-egy település.

Vármegye

km2/lakhely

ház/lakó

első

középérték

második

középérték

Baranya

14,72/15,05

6,72

480,25

888,04

Fejér

24,94

6,72

544,75

1194,77

Győr

18,97

6,58

707,52

1261,02

Komárom

28,36

7,05

841,36

1526,00

Moson

40,52

8,41

1076,36

1536,36

Somogy

18,33/21,08

6,48

452,42

822,89

Sopron

14,07

605,43

1019,31

Tolna

24,16/36,12

6,73

1271,62

2252,00

Vas

8,32

6,23

334,24

609,81

Veszprém

22,31

6,79

733,70

1449,18

Zala

8,70

5,43

358,78

689,10

6. táblázat

Vármegyénkénti részletességgel, 1785

Mielőtt bemutatnánk az idevágó számokat, összehasonlításképpen további országos adatokat sorakoztatunk fel. Az 1910. évi népszámlálás alapján a Magyar Királyság idevágó mutatói tehát: népsűrűség 64,40 lakos/ km2, a települések nagysága pedig átlagosan 1452,41. 3

3 Az első magyarországi népszámlálás, 1784-1787. Szerk. Dányi Dezső, Dávid Zoltán. Bp., 1960. (továbbiakban: Dányi - Dávid, 1960.) Vas megye 220-239. p., Kőszeg szabad királyi város 368-369. p. Terjedelmi okokból kimaradtak a részletes adatok.