Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Deák Ernő: A városiasodás folyamatai a Dunántúlon, különös tekintettel Vas vármegyére, 1780–1918
V > > sze.1 Kutatásaim során különböző megközelítésben és ismérvek alapján az árnyaltabb megkülönböztetés céljából periódusonként tagolva, ugyanakkor az egész vizsgált korra általánosítva összesen hat ismérv szerint csoportosítottam a városokat.2 1 = szabad királyi város, privilegizált mezőváros, majd törvényhatósági jogú város; 2 = püspöki székhelyek, ill. püspöki városok; 3 = a kiváltságos kerületek (szepesi, hajdú, kunsági szabad települések, taxális helyek, szabad határőr települések), kiemelt jogállású (Bárándy szerint) „polgárvárosok”. Átmeneti rendelkezések után 1876-ot követően közülük kerültek ki végérvényesen a rendezett tanácsú városok; 4 = átmenetileg saját magisztrátussal rendelkező földesúri mezővárosok; 5 = 1876 után nagyközségek, korábban városi besorolású települések; 6 = 1876 után kisközségek, korábban városi besorolású települések. Habár a városfogalom meghatározásában különböző ismérveket állítottam össze, megkerülhetetlen volt a városok besorolásában a jogi értelemben vett osztályozás prioritása, ami a felhasznált források természetéből, de főként a munkamódszerből fakadt. Mindez nem jelentette azt, mintha a kortársak a jogi ismérvek mellett nem sorakoztattak volna fel más, a városokra jellemző tulajdonságokat is. Ennek megfelelően kíséreltem meg munkámnak már az első részében a városi, városias települések név-, ill. szám szerinti összeállítását. A kiválasztásnál a városi besorolást vettem mérvadónak, pontosabban egy-egy települést a szerint bíráltam el, hogy több forrást összevetve abban az esetben döntöttem a városi jelleg érvényesítése mellett, ha a források többsége „városként” nevezte meg az illető települést. A végeredmény 175 magyarországi, 36 erdélyi és 22 horvátországi-szlavóniai, összesen tehát 233 település megkülönböztetett kimutatása lett éspedig három periódus szerint (1780-1848; 1848-1869; 1869/1876— 1918). Az időbeli határok az általános politikai változások mellett adminisztratív intézkedésekhez is igazodtak, nem mellőzve a gazdasági fejlődés befolyását. Míg az első négy kategóriában inkább belső átrendeződések figyelhetők meg, nem egy esetben felemelkedést jelentő minőségi változással, vagyis a városi jelleg az egész korszakon át nem vonható kétségbe, addig a két utóbbi (5., 6.) a városi rang a korábbi jogi-közigazgatási minősítés elvesztését jelentette. Munkám két részét összevetve a második rész adattára a kétségtelen és folyamatosan városi településeket öleli fel az említett csoportosításban. Az eljárás bizonyos vonatkozásban beszűkítő, egyoldalú, nem veszi figyelembe azokat az „átmeneti” kategóriákat, amik jogi ismérvek hiányában is városias jellegre utalnak. Gondoljunk itt történetesen a közigazgatási, gazdasági, kulturális értelemben vett központi funkciókat betöltő településekre. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ VÁROSÉRTÉKELÉS MODELLJE A városok tipológiájának és struktúrájának vizsgálata során dolgoztam ki azt a módszert, aminek segítségével a városokra jellemző valamennyi kritérium bevonásával a városi egyedek összehasonlító adatainak rendszerezésével felgöngyölíthetem a teljes Deák Ernő: Das Städtewesen der Länder der ungarischen Krone,/1780-1918. Teil 2/1-2. Ausgewählte Ma- terialien zum Städtewesen. Wien, 1989. (továbbiakban: Deák, 1989.) 1040 p. (Österreichische Akademie der Wissenschaften. Veröffentlichungen der Komission für Wirtschafts-, Sozial- und Stadtgeschichte; 4.) 2 Deák, 1989. 136-161. p. > 62 A
