Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Deák Ágnes–Kövér György: Egy sorsüldözött rögeszméi. – Sasku Károly (1807–1869)
\ 4- A társadalmi érintkezésben jelentkező esetleges nehézségeket is magától értető- dó'en a rendőrség zaklatásaira vezette vissza.’3 5. A szövegekben megbújik a küzdelem saját maga illetlennek és helytelennek ítélt gondolatai és vágyai ellen.’4 Mindenekelőtt világosan érzékelhető a szexuális motívum az - egyébként mindvégig agglegény - Sasku feljegyzéseiben: a szeméremtest égetése mint a mindennapi kínzások egyike mindkét szöveg egyik legfontosabb, vissza-visszatérő motívuma; emellett megjelenik a magömlés és erectio,5’ a köztereken elhaladó nők és gyermekek keltette inger,53 * * 56 57 de a féltékeny férjek alakja’' is. 6. Sasku mindennapi harcot folytatott a társadalmi megbélyegzettség és kiközösítés ellen, újra és újra nekifeszül, hogy bizonyítsa, ő nem őrült, ha az emberek azt hiszik, az is a spiclik műve.58 7. Érdekesen ötvöződnek kényszerképzeteivel kiterjedt ismeretei a korabeli európai tudományosság technikai újdonságairól: a padlásokon rejtőzködő spiclik „hangteleg- raphjaikkal”, „hangcsőtelepraphjaikkal” tartják a kapcsolatot egymással, „halló és súgó csöveik”-kel a hang 50-60 ölnyire is eljut, „Dionysiusi-hallócsöveikkel” a gondolatot is megértik, „electrica és galvanica machinák” által hajtják végre machinációik egy részét. S a leggonoszabb spiclik - teszi hozzá - „többnyire szemüveget hordanak”. 8. De nem kellett ahhoz betegnek lenni, hogy a kor embere úgy érezze, mindenhol figyelő tekintetek veszik körül: a magánélet díszletei között éppúgy, mint a köztereken; akár gyanútlan jó ismerősökön vagy rokonokon keresztül is hozzájuthatnak a rendőrség titkolt munkatársai kompromittáló információkhoz; a férfiakat gyakran női spicliken keresztül környékezik meg, az előkelőbb házakban pedig a cselédek közül toboroznak titkolt munkatársakat, stb. Sasku szövegei ezeket a korban közhelyszerű megállapításokat is magukba olvasztották és beépítették saját rendszerükbe. Ugyanakkor a hétköznapi irracionalitást megbélyegző elem is tetten érhető Saskunál: visszaemlékezésekből jól ismerjük, milyen hihetetlennél is hihetetlenebb híreket adtak-vettek a kor emberei, a kétségbeesett remény ébren tartásának jegy53 „78. Az embernek hangját utánozzák mások előtt, mintha az mondaná a gonoszságot nekik.” ’4 „134- [! 1 Még azt is kinszeritik gondolni, sőt mondani az embert, amit telyességgel nem akarna. Sokszor a legbotránkoztatóbb dolgokra. Ezt úgy eszközük, hogy a mit az emberrel mondatni akarnak, azt súgó csővökön fülébe súgják. S ha magában ő ekkor utánagondolja; a szócsövüket másnak tartják, a kivel hallatni akarják. - Ha pedig nem akarja utánok gondolni, a tüdejébe fúnak, s ekkor nem vehet lélegzetet, míg azt magában ki nem sz[ _] vagy a fejét tetejét fújják mindaddig nyomókig, míg lassan el nem go ndolják, mert addig míg a fúvást [...], képes az ember egyébről gondol[ni].” ’5 „152. Oly gázt fúnak az emberbe, melytől a mag fájdalommal elmegy tőle, s ezzel még hánytatják magukat. 153. Ingerlik a szeméremtestet valamely gáznak az orrba hívásával. Gyakran mondta az orgyilkos polizei spion a cinkosának hallgatólag: Eresjsz az orrába egy kis pina szagot. 154- A szeméremtestet fúvócsövek által fölingerlik, s álomközben olyakat súgnak fülébe az alvónak, hogy ingerlődjék, képzelődése, s magömlést (tkozván neki, ily szókkal nem átallják boszantani fölébredtekor, mely fölébredést többnyire ők okoznak fúvásaikkal vagy égetéseikkel: nézd meg a gatyádat, ezt mit csináltuk.” (Kiemelés az eredetiben) 56 „24. Az utcán menő embert ily szavakkal mutatják a mellette elmenő ártatlan kisleánykáknak: nézze, milyen nagy’ fasza van annak az embernek, mégis panaszkodik, hogy' elégettük a tokit." „155. Utcán menés közben olyat fúnak az ember orrába, hogy a szeméremtest bőre összehúzódva föltüremljék; s ekkor azt merik neki kiáltani csöveiken: igazítsd meg a faszodat, mit kénytelen is tenni az ember, hogy a bőrt ráhúzza. De ugyanekkor annak a ki az utcán az ember után megyen, és sokszor ártatlan gyermekeknek, iskolás sőt még kisebb leánykáknak, valami éktelent súgnak csöveiken, s figyelmeztetik előre hogy' az ember a nadrágába fog nyúlni.” 57 „34. A házastársnak azt súgják az emberről, hogy az ember házastársát szereti.” 58 „25. Mikor az ember az utcán megyen, minden mellette elmenő embernek azt kiáltják csöveiken: Der ist ein Narr, azon célból, hogy' ne hidjenek neki az emberek, mikor a polizei gazságait beszéli.”--------- I—I—i >*y- --------------------------' '■ ' " 5 i5 7 A
