Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Deák Ágnes–Kövér György: Egy sorsüldözött rögeszméi. – Sasku Károly (1807–1869)

Mindemellett már az 1830-as évek közepétől megjelentek munkái a jogtudomány, pedagógia, illetve filozófia, a matematika köréből, ahogy' a Tiszavölgy rendezéséről is egy fordítása.1’

A kortársak mind kitértek bámulatos nyelvtudására, eszerint németül, latinul, görögül, héberül, franciául, angolul, olaszul, spanyolul és portugálul is beszélt.

1848 tavaszának nagy politikai fordulata Sasku életét is új irányba terelte. Láthatóan nagy lelkesedéssel támogatta a magyar kormányzat politikai célkitűzéseit. Amikor 1848 májusában a magyar kormány adakozásra szólított fel, a Radikál Körben felfektetett gyűjtőívre Sasku is feliratkozott, lemondva évi fizetésének a feléről „

mindaddig, míg a hazának szüksége van rá”.13 14 Néhány hónapig még tovább végezte munkáját - 1848 augusztusában még a társulat megbízásából Bereg vármegyében utazott -, majd feltehetőleg 1848. szeptember végével feladta mérnöki állását. Pontosan nem tudjuk, mikor lépett be a honvéd hadseregbe, ahol - amint arról Lőnyay tudósít - mérnöki képzettségének megfelelő feladatot kapott. Valamikor 1849 nyarán az előre törő császári csapatok ellenében szabadcsapat szervezését tervezte - erről pontos információkat nem ismerünk, de az 1850-es években a rendelkezésre álló két rendőrségi feljegyzés egyike Saskut mint „gerillavezér”-t említi.15 A világosi (ma: §iria, Románia) fegyverletétel alkalmával felvett jegyzék szerint Sasku is a magukat ott megadok között szerepelt főhadnagyi rangban.16 Egervári szerint azonban nem ment teljesen simán a megadás, mivel kardját nem akarta az oroszoknak átadni, s erővel kellett lefegyverezni.1' Ennek ellenére hamar szabadon bocsátották, 1849. október 10-én már pesti tartózkodási engedélyt állított ki részére a pesti városparancsnokság.18

Ezután az újrakezdés és nélkülözés időszaka következett. Egervári szerint vásárolt egy fűrészt, azzal járt 1 hónapon keresztül házról házra munkára ajánlkozva, jobbára csak krumplin élve.19 Lónyay említi, hogy még az 1830-as években nem egyszer fejtegette Sasku előttük, hogy „a becsületes embernek készen kell lenni, inkább éhezni és meghalni, mint hogy bármiért vagy bárkinek kedvéért [!] nem tisztességes dolgot tegyen,”20 Ezek az évek hát Sasku számára az erkölcsi próbatétel időszakát jelentették. A nemzeti gondolat elköte13 A tanítás alaptudománya, 1837-1838; Törvények alaptudománya, 1841; Boldogságtudomány, vagyis mimódon teheti magát az emberi nemzet lehető legboldogabbá? (1842); A kelet és nyugat népe és a közintézetekről (1842); Körszeletek, vagyis a kör-terület némelly görbe oldalú darabjainak négyszegíté- se, és a körnek más egyenlő nagyságú görbe s vegyes oldalú területekre átváltoztatása (1847); Vélemény a Tiszavölgy rendezéséről. Paleocapa Péter után olaszból ford., 1846.; Vö. Szinnyei. 12. köt. Bp., 1908. 269. hasáb, Fehér Katalin: Egy reformkori pedagógiai kézikönyv és korabeli sajtóvisszhangja. = Magyar Könyvszemle, 2001. 2. sz. 232-238. p.

14 Spira György: A pestiek Petőfi és Haynau között. Bp., 1998. 211. p.

13 Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban: HL) Abszolutizmus kori iratok (továbbiakban: Absz. kori ir.) K. k. 111. Armee-Commando, Bd. 68. Auszug aus dem Index der k.k. Armee-Polizeisektion in Ungarn von 1849-1850. Nr. 1444.; ezt feltehetőleg Csány László egy a császári hatóságok kezébe került levelére alapozták, miszerint Sasku Pátkára érkezett egy csapattal, hogy az ottani vadászokkal találkozzon, s abban reménykedik, hogy belőlük „szép gerilla egység” alakulhat. A megfigyelt gyanús személyekről vezeteti nyilvántartásban legalábbis ezt jegyezték fel Sasku adatlapjára, amely ezen kívül semmi más információt nem tartalmazott. HL Absz. kori ir. Rendőrségi nyilvántartási lapok. A Bach-korszakban politikai szempontból rendőri megfigyelés alatt állt gyanús személyek nyilvántartási lapjai. „Sasku Károly"

16 „Világosi fegyverletételnél a magyar tisztek Névjegyzéke”. HL 1848-49-es gyűjtemény 51/17.

17 Egervári, 1869. 476. p.

18 „Aufenthalts-Schein”. Pest, 1849. október 10. MTAKKt M. írod. Levelezés 4-r. 160. sz.

19 Egervári, 1869. 476. p.

20 Kónyi, 1885. 351. p.

47