Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Deák Ágnes–Kövér György: Egy sorsüldözött rögeszméi. – Sasku Károly (1807–1869)
Deák Ágnes - kövér György Egy sorsüldözött rögeszméi- Sasku Károly (1807-1869) Sasku Károly a 19. század közepén Pest-Buda (ma: Budapest) ismert alakja volt,1 * 3 akinek arcélét két kortárs is megörökítette. Lónyay Menyhért" 1837-ben, egyetemi tanulmányai idején lakott együtt Pesten Saskuval, s mint írta, Saskunál „eredetibb egyéniséget alig ismert”.3 Szeretettel festi elénk alakját, akiben az „alapos készültség párosult ... a legimpracticusabb gyermekies együgyüséggel”.4 Órákig magyarázta tudományos alapon, rajzokkal is illusztrálva a Lónyay fiúknak az úszás mesterségét, maga azonban csak „kötélen tartva magát bocsátkozott a vízbe, és nem is vitte többre három esztendőn át”.5 Megvoltak a maga „bogarai”, például: nyakravalót „theoriából” soha nem viselt, mert ha az szorítja a nyakát, az gátolja a vérkeringést, s „az észbeli tehetségekre is károsan hat”.6 * Megemlékezik Lónyay arról is, hogy az egyébként inkább gyávasággal küzdő' Sasku hogyan lett 1848-1849 nagy küzdelmei közepette bátor pattantyús a honvéd seregben. Arról sem hallgat, hogy később „az esze nem igen volt helyén”,' meggyőződéssel hirdette, hogy állandóan üldözik, gyakran költözködött, mert mindenhol hallani vélte a figyelők suttogását. De, tette hozzá, a Magyar Tudományos Akadémia kiadványainak korrektoraként hibát soha nem vétett, munkáját a lehető legpontosabban végezte. Egervári Potemkin Ödön, aki az Akadémián korrektorként együtt dolgozott Saskuval, s láthatólag kevés bizalmasainak egyike volt, hiszen személyes iratai is hozzá kerültek, 1869-ben, Sasku halálakor a Vasárnapi Újság hasábjain elevenítette fel a „ritka jellemű hazafi” és „reális tudós” portréját.8 Rövid életrajzot közölt róla, majd részletesen szólt az 1850-1860-as évek Saskujáról, aki jellegzetes öltözékében - magyar öltöny, vörös nadrág, hosszúszárú csizma, gombos kis sarkantyúval, télen-nyáron piros prémes kucsma - fokossal a kezében úton útfélen akár órák hosszat is hevesen szónokolt az 1 Saskura lásd: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, (továbbiakban: Szinnyei.) 12. köt. Bp., 1908. 266-269. hasáb.; Szatmár vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., é. n. 390-391. p. (Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája) 1 Kónyi Manó: Gróf Lónyay Menyhért önéletrajzi töredéke. = Budapesti Szemle, 1885. 42. köt. 102. sz. (továbbiakban: Kónyi, 1885.) 349-351. p. Köszönjük Hermann Róbertnek, hogy felhívta a figyelmünket erre a forrásra. 3 Kónyi, 1885. 349. p. < 4 Uo. 5 Kónyi, 1885. 350. p. 8 Uo. ' Kónyi, 1885. 351. p. 8 Egervári Ödön: Sasku Károly (t 1869. jul. 22.). = Vasárnapi Újság, 1869. aug. 29. (továbbiakban: Egervári, 1869.) 476-478. p.; Egerváry (Potemkin) Ödönre (1823-1895) lásd Szinnyei. 2. köt. Bp., 1893. 1219-1222. hasáb; Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 7. köt. Bp., 1990. 106. hasáb. 45
