Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Peter Wiesflecker: Az Aranygyapjas rend „magyar” lovagjai a 20. században. – Áttekintés –

volta és az arisztokrácián belül élvezett tekintélye alapján kóülön figyelembe vették ill. kellett figyelembe venni. A 20. század, különösen az a hét évtized, amelyben Hasburg Ottó a család feje és a rend nagymetere volt, a hagyományok ellenére is számot változtatást hozott és eró'sen beszűkültek az addig figyelembe vett automatizmusok az adományozás gyakorlatában. Világosan mindenekelőtt a 20. század utolsó negyedétől vett új irányt. A 20. század második feléig szokásban volt, hogy a Habsburg-ház mind egyes férfitasgja Aranygyapjas lovag volt, mégha az 1930-as évektől a „belépő' kor” érzékelhetően magasabb volt mint az azt megelőző évtizedekben. A még I. Ferenc József életében született főhercegek közül csak három későn született herceget nem nevezték ki Aranygyapjas lovaggá. Az 1960-as évek elejéig Habsburg Ottó is tartotta magát a hagyományhoz, és családja (majdnem) minden férfitagját felvették a rendbe, 1945-1960 között mindösszesen kilenc Habsburgnak adományoztak Aranygyapjas rendet,104 köztük 1960. november 30-án a ház magyar ágából származó József Árpád főhercegnek.105 A rákövetkező évtizedekben itt alapvető változás következett be. Ma csak kevés számú Habsburg tartozik az Aranygyapjas rendhez. A magyar ág, József Árpád mellett ezek között van Mihály testvére, aki 1980-ban lett Aranygyapjas lovag,106 József fiát Károly Józsefet 1992-ben vették fel.10'

Habsburg Ottó azonban a mondjuk így kinevezési „automatizmust” a Habsburgok születési arisztokráciája tagjaira nézve be is korlátozta. A kinevezések többnyire nem a család történetére való tekintettel, sokkal inkább az egyes jelöltek életútját figyelembe véve adták. Az adományozás gyakorlatának eme új elvéből magyarázható, hogy az 1950-es évek végétől csak nagyon kevés magyar nemes felvételére került sor.

1951-ben báró Apor de Al-Torja Gábor (1889-1969) egykori magyar vezető diplomata kapta meg az Aranygyapjas rendet,106 1853-ban Batthyány László herceg (1904-1966) és a már említett Esterházy János (1900-1967),104 aki Esterházy Sándor Aranygyapjas lovag fia, Zita császárnő egykori főudvarmestere volt,110 1960-ban pedig gróf Hadik Albert (1905-1971) lett tag.111

Eltekinte a két „magyar” Habsburg Mihály és Károly József 1980-ban és 1992-ben történt felvételéről, a következő három évtizedben magyar nemest nem vettek fel. A Szent István Koronája országaiba az 1990-es évek kinevezései közül csak kettő vezet vissza. 1993-ban gróf Jakob Eltzet nevezték ki Aranygyapjas lovaggá (1921-2006). A család birtoka volt 1736-tól a horvátországi Vukovár. 1992-2000 között Eltz a horvát parlament tagja volt.112 Ugyancsak horvátországra utal Nikola Adamovich de Csepin báró (*1936) kinevezése 200. november 29-én, amely különben az utolsó olyan kine-------- ■ ' " \f~

1

04 Ezek 1945-ben Ottó testvérei Félix (1916-2011), Károly Lajos (1918-2007), Rudolf (1919-2010), 1948-ban Theodor Salvator főherceg (1899-1978), 1951-ben Ferdinand (1918-2004), 1955-ben Henrik (sz. 1925), 1958-ben Frigyes Salvator (1927-1999) és Ferenc Salvator (sz. 1927), továbbá 1960-ban József Árpád (sz. 1933). Lásd Liste Nominale 1219-1221, 1228, 1237, 1253, 1259-1260, 1261. sz.

k:> Liste Nominale 1261. sz. József Árpád Ferenc József fó'herceg (1895-1957) és Szász Anna hercegnő (1903-1976) legidó'sebb fia.

106 Liste Nominale 1296. sz.

107 Liste Nominale 1310. sz.

108 Liste Nominale 1242. sz.

109 Liste Nominale 1244. sz.

110 Liste Nominale 1248. sz.

111 Liste Nominale 1267. sz.

112 Genealogisches Handbuch, Grafen XIX. 2009. 40-41. p.

425