Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Peter Wiesflecker: Az Aranygyapjas rend „magyar” lovagjai a 20. században. – Áttekintés –
V nepélyes lovaggá avatást. Ekkor összesen 14 új lovagot vettek fel.14 A 19. században az utolsó felvétel szerényebb formában zajlott le 1900. október 28-án, amikor Robert würtembergi hercegek vették fel az Aranygyapjas rendbe, amikor esküvőjét tartotta egy osztrák hercegnővel.1’ Az 1900. ápirlis 10-én történt avatás különös figyelemre tarthat igényt, hiszen négy arisztokratát is avattak Aranygyapjas lovaggá, köztük Károlyi Sándor grófot (1831- 1906),16 * * Szőgyényi-Marich Lászlót (1841-1916),*' Cziráky Albert grófot (1852— 1911)1 s és Pálffy Miklós herceget (1861-1955).19 * 21 Szögyényi-Marich személyében az uralkodó kiemelkedő' osztárk diplomatát és akkori képviselőjét tüntette kia berlini udvarban. Ausztria követe is kifejezte háláját II. Vilmos császár különös jóakaratának.’0 1892-ben történő, berlini kiküldetése előtt Szőgyény a magyar parlament képviselője volt a Bécsi Külügyi Hivatal szekcióvezető- jeként, 1890-től a király személye körüli miniszter, ennek révén a magyar kormányzat összekötője az uralkodóhoz és a bécsi udvarhoz. A 39 éves Pálffy Miklós felvétele az Aranygyapjas rendbe a császári tisztelet jeleként értelmezhető egy olyan virágzó főnemesi család iránt, amely többszörös grófi és két hercegi ágra is szakadt.01 Hasonlóképpen értékelhető Pálffy nagybácsijának Károlyi Sándornak a kitüntetése is az Aranygyapjas renddel. A csaknem 70 éves arisztokratában az egész Károlyi család legidősebb tagját és a családfő nagybácsiját és apósát tisztelték meg.22 23 Cziráky Albert ezzel szemben fő- udvarnagyként a bécsi udvar legmagasabb tisztségviselőinek egyike volt.2’ A magyar Szent Korona országai 1900-ban összességében jól voltak reprezentálva, kezdve József főherceggel (1833-1905), a magyar ág fejével és az egykori nádor fiával, valamint az ő fiával József Ágostonnal (1872-1962), aki 1893-tól volt a császár egyik unokája, a bajor Auguszta hercegnő (1875-1964) házastársa volt. Az Aranygyapjas rend tagja volt Frigyes főherceg is (1856-1936), aki tescheni hercegként az ország egyik legnagyobb földbirtokosa volt, és többek között Pozsonyban tartotta rezidenciáját. Egy másik uralkodóház, amelynek a 19. század óta kiterjedt magyarországi birtokai voltak a Szász- Coburg- és Gotha-ház volt, ezen belül is az az ág, amely Ferdinand von Coburg hercegnek (1785-1851) Koháry Antóniával (1797-1862), Koháry Ferenc herceg leányával és örökösével kötött házassága révén gyökeret eresztett Magyarországon. Ezzel a házassággal vallásváltásra is sor került, mert a Coburgok ezen áganak tagjainak, akik a századfordulón kormányzóként nemcsak a látványos Coburgban, hanem Londonban, 14 Liste Nominale 1115-1128. sz. 15 Liste Nominale 1129. sz. 16 Liste Nominale 1119. sz. 1( Liste Nominale 1122. sz. , s Liste Nominale 1124- sz. 19 Liste Nominale 1127. sz. ~ Vesd össze ehhez Ludwig von Flotow osztrák diplomata berlini visszaemlékezéseit is berlini korszakára, benne Szögyényi-Marichról írt jellemzésével. Erwin Matsch (Hg.): November 1918 auf dem Ballhausplatz. Erinnerungen Ludw'igs Freiherrn von Flotow, des letzten Chefs des österreichisch-ungarischen Auswärtigen Dienstes 1895-1920. Wien-Köln-Graz, 1982. 57-90., 62-66. p. (továbbiakban: Matsch, 1982.) 21 A Pálffy családhoz Adelslexikon, Bd. 10. 1999. 133-135. p. *2 Ennek a korszaknak a genealógiájához vesd össze Gotha, Grafen 1900. 379-381. p. A családhoz többek között Adelslexikon, Bd. 6. 1987- 133-134- p23 Hof- und Staatshandbuch der österreichisch-ungarischen Monarchie für 1900. Wien, 1900. 15. p. A családról Adelslexikon, Bd. 2. 1974. 400. p. 417
