Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Peter Wiesflecker: Az Aranygyapjas rend „magyar” lovagjai a 20. században. – Áttekintés –

Peter Wiesfleeker

Az Aranygyapjas rend „magyar” lovagjai a 20. században- Attetintés A burgundiai Jó Fülöp herceg által 1430-ban alapított Aranygyapjas rend a mai napig is Európa legelőkelőbb lovagrendjeinek egyike.1 Burgundiái Mária örökségének azon részével, amely a későbbi I. Miksa császárhoz jutott, a rend a Habsburgokhoz került.2 A Habsburgok spanyol uralmának vége óta a rend két ágra szakadt,3 a spanyol ág nagymestere ma I. Juan Carlos király, az osztráké 2000 novembere óta Habsburg Károly.4 A rend két ága teljesen különböző fejlődést futott be. Miközben Spanyolországban a 19. század óta magas állami érdemrenddé alakult át, sőt női államfőknek és olyanoknak is adományozták, akik nem voltak keresztények,5 addig a Habsburg-házban mind a mai napig olyan tradíciónak tekintik, amely szerint a rendbe a régi és főnemesség csak katolikus, férfitagja vehető fel.

4 ____________________________

1 Az Aranygyapjas rend történetéhez többek között: Rudolf Payer von Thum: Der Orden vom Goldenen Vlies. Zürich-Leipzig-Wien, o. J. [1925].; Walter Adam: Der Orden vom Goldenen Vließ [sic!]. Entstehung und Bedeutung. Phil. Diss. Graz, 1949.; Charles Terlinden: Der Orden vom Goldenen Vlies.

Wien, 1970.; Christian Steeh: Der Orden vom Goldenen Vlies. In: Österreichs Orden vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Johann Stolzer és Christian Steeb. kiadásában. Graz, 1996. (továbbiakban: Steeb,

1996.) 68-89. p.; Sonja Dünnebeil: Der Orden vom Goldenen Vlies zwischen Burgund und dem Haus Österreich. In: Publication du Centre europeen d’etudes Bourguignonnes (XlVe-XVIe s.) 46. (2006).

13-30. p.; Wulf Gordian Freiherr von Flauser: Der Orden vom Goldenen Vlies. In: Deutsches Adelsblatt XXXVIII. Kirchbrack, 1999. 122-128. p.; Das Haus Österreich und der Orden vom Goldenen Vlies. Ordenskanzlei. Graz-Stuttgart, 2007. (továbbiakban: Das Haus Österreich und der Orden vom Goldenen Vlies)

► 2 Leopold Auer: Der Übergang des Ordens an die österreichischen Habsburger. In: Das Haus Österreich <

und der Orden vom Goldenen Vlies. 53-64- p.

3 A spanyol Aranygyapjas rendhez. Friedrich Johannes Kalff: Funktion und Bedeutung des Ordens vom Goldenen Vlies in Spanien vom XVI. bis zum XX. Jahrhundert. Phil. Diss. Bonn, 1963. (továbbiakban:

Kalff, 1963.); Lothar Hobelt: Der Orden als Klammer eines Weltreiches. In: Das Haus Österreich und der Orden vom Goldenen Vlies. 37-52. p.

4 Az osztrák Aranygyapjas rendhez a felsorolt irodalmon kívül még: Annemarie Weber: Der österreichische Orden vom Goldenen Vließ [sic!]. Geschichte und Probleme. Phil. Diss. Bonn, 1971. (továbbiakban: Weber, 1971.)

5 Vesd össze: Kalff, 1963. 152-156. p.; továbbá: Steeb, 1996. 77-79. p.; Peter Wiesfleeker: Ritter des Ordens vom Goldenen Vlies im Spiegel von Genealogie und Familiengeschichte. In: Das Haus Österreich

K und der Orden vom Goldenen Vlies. 65-88 p., itt 78-79. p. (továbbiakban: Wiesfleeker, é. n.) 1869-tól I

a spanyol Aranygyapjas rend adományozásához nem volt szükség arra, hogy valaki keresztény és nemesi származású legyen. 1898-ban Aranygyapjas rendet adományoztak Faur francia államelnöknek, továbbá 1902-ben Loubet miniszterelnöknek. Az 1870-tól tuniszi bég, 1880-tól török szultán II. Abd al-Hamid tagja lett a rendnek, 1870-től Perzsia sahja és Sziám királya. Az utolsó évtizedekben észrevehetően csökkent a rendtagság adományozása. Néhány spanyol arisztokrata és vezető politikus kivételével csak külföldi államfők és ennek érdekében előresorolt uralkodó vagy uralkodói ház tagja részesült benne.

2011-ben Nicolas Sarkozy francia államelnök kapta az Aranygyapjas rendet.

Á.

415