Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Vonyó József: A NEP-szervezés feltételei a vasvári választókerületben, az 1930-as években. – Szempontok és adalékok

Járás Mező­gazdasági keresők összesen tulajdonos és bérlő segítő családtag mezőgazdasá­gi cseléd munkás szám % szám % szám % szám % Vasvári 12.543 4.418 35,22 5.018 40,01 1.137 9,06 1.970 15,71 Szombathelyi 4.363 1.346 30,85 1.383 31,70 629 14,42 1.005 23,03 Körmend-németújvári 1.085 419 38,62 510 47,00 28 2,58 128 11,80 Sárvári 1.177 394 33,48 488 41,46 137 11,64 158 13,42 Összesen 19.168 6.577 34,32 7.399 38,60 1.931 10,07 3.261 17,01 4. sz. táblázat A vasvári választókerület mezőgazdasági keresőinek megoszlása 1930-ban1' A tulajdonosok és bérlők birtoknagyság szerinti megoszlása is eltért az országos és vármegyei átlagoktól. Járás Tulajdo­nosok és 100 kh felett 50-100 kh 10-50 kh 0-10 kh bérlők szám % szám % szám % szám % Magyarország 699.862 7.383 1,05 10.755 1,54 168.557 24,08 513.167 73,33 Vas vármegye 26.073 189 0,73 195 0,75 7.183 27,55 18.505 70,97 Vasvári választókörzet 6.577 45 0,68 39 0,59 1.723 26,20 4.770 72,25 5. sz. táblázat A földtulajdonosok és bérlők megoszlása birtoknagyság szerint 1930-ban17 18 Az iparosodottság alacsony szintjét nemcsak az iparban foglalkoztatottak kisebb aránya - 9,88%, szemben a 22,17%-os országos és a 17,82%-os Vas vármegyei adatok­kal - mutatja. Míg Magyarországon a működő iparvállalatok 0,87%-a, Vas vármegyé­ben pedig 0,56%-a foglalkoztatott 20-nál több alkalmazottat, a vasvári választókerület 1056 vállalkozása közül mindössze egy (0,09%), a vasvári téglagyár dolgozott 21 segéd­del, s 631 (59,75%) volt a segéd nélküli kisiparosok száma.19 E viszonyok reménykeltó'ek lehettek a keresztény értékek alapján, nemzeti jelleg­gel megvalósítani kívánt egység megteremtéséhez. Más tényezők azonban, - sőt, a fentiek egyik eleme, a lakosság túlnyomó több­ségének katolikus volta, a zömmel kevéssé iskolázott paraszti lakosság ragaszkodása egyházához és papjaihoz - épp ellenkezően hatottak. Nyugat-Magyarország katolikus lakosságú vármegyéi tradicionálisan az udvarhű, konzervatív politikai erők bázisát ké­pezték. Az itt élő birtokosok többsége és a szombathelyi püspökség 1918-1919 után is a keresztény pártok és a legitimizmus híve maradt. Ez érvényesült a vasvári választóke­rületben is. 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának tekintélyes politikusa Vass József egyhangú választással lett nemzetgyűlési képviselő. 1922-ben a pótválasz­táson az ellenzéki összefogás eredményeként - nem kis meglepetésre - a Magyarországi 17 Uo. 18 Uo. 19 1930. évi népszámlálás. 2. rész. 128-138., 242., 256. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom