Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Vonyó József: A NEP-szervezés feltételei a vasvári választókerületben, az 1930-as években. – Szempontok és adalékok
Yonyó József A NEP-szervezés feltételei a vasvári választókerületben, az 1930-as években- Szempontok és adalékok Szakmai berkekben is gyakori az a közvélekedésben általánosnak tekinthető nézet, hogy a diktatórikus rendszerekben a politikai rendszerek és alrendszerek működése egységes és monolitikus. Ennek cáfolataként elég csupán Ormos Mária szavait idéznünk, aki a náci Harmadik Birodalmat „rendszerbe állított zűrzavar"1-ként jellemezte. Ezzel elsősorban a hatalmat kisajátító párt és az állami szervek párhuzamosságaiból fakadó kaotikus jelenségekre utalt, ám számos eset bizonyítja, hogy a hatalmat gyakorlók céljai a monolitikus rendszerekben sem azonos módon és mértékben érvényesülnek az adott ország egyes területein. Kiváltképp jellemző ez az új struktúrák kiépítése időszakában. Ennek lehettek tanúi a kortársak a Gömbös-kormány idején Magyarországon. Ezért is lehet fontos egy-egy terület, szervezeti egység sajátos viszonyainak vizsgálata, annak elemzése, miként hatottak az eltérő feltételek a végeredményre. Gömbös kormányfőként - az általa elképzelt „Nemzeti Egység” jegyében - egy- pártrendszerű állam megteremtésére, és annak keretében a társadalom életének totális megszervezésére törekedett. Azt feltételezte, hogy egyfajta - általa soha nem definiált - nemzeti érdek alapján eltüntethetőek a társadalom különböző csoportjai közötti ellentétek, egyedei hajlandóak e feltételezett közös érdeknek alárendelni egyéni céljaikat.2 Témánk szempontjából az sem érdektelen, hogy az új kormány programja szerint és legfontosabb gazdasági intézkedéseivel is az agrárrétegek égető gazdasági gondjainak < megoldását preferálta, s a mezőgazdaság más ágazatokkal szemben kialakult hátrányait kívánta megszüntetni.3 E nagyszabású társadalom-átalakító munka bázisaként és eszközeként szervezték át az addig választói klubpártként működő kormánypártot szervezett tömegpárttá - a kitűzött célt jelképező Nemzeti Egység Pártja (továbbiakban: NÉP) néven. Az 1933 kora nyarától megvalósított akció révén minden korábbi és későbbi magyarországi politikai szervezetnél nagyobb organizációt hoztak létre. A NEP-nek 1934 derekára majd minden magyar településen létrejött szervezete. Már 1933 decemberében a választásra jogosult mintegy 2.900.000 állampolgár 63%-a (1.823.856 fő) 1 Ormos Mária: Németország története a 20. században. A német egységtc5l a német egységig. Bp., 2008.181. p. 2 Lásd pl. Vonyó József: Gömbös kormánypártjának ideológiája és programja. = Századok, 2011. 1. sz. 3-37. p.; Uő: Gömbös Gyula jobboldali radikalizmusa. In: A magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948. Szerk. Romsics Ignác. Bp., 2009. 243-274. p. 3 Vö.: Vonyó József: A Gömbös-kormány Nemzeti Munkaterve és a tájvédelem. In: Vő: Gömbös Gyula és a jobboldali radikalizmus. Tanulmányok. [Pécs, 2001.] (továbbiakban: Vonyó, 2001.) 30-51. p. 401 A *é4ry
