Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Á. Varga László: Belitzky János (1909–1989) – Adalékok egy történész-levéltáros pályaképéhez

Sy

A harmadik gyermek Gusztáv, Belitzky János édesapja Iglón (ma: Spisská Nová Vés, Szlovákia) szerzett tanítói oklevelet, majd a kolozsvári (ma: Cluj Napoca, Románia) egyetemen kiegészítő szakán tanári képesítést. Gusztáv első házassága idején6 az iglói tanítóképzőben tanított. Itt született két lánya: Róza, aki folytatva a szülői hagyományt, s a Vág melletti Tarnócon (ma: Liptovsky Trnovec, Szlovákia) tanított, ahol 1918-ban meghalt. Emília, ugyancsak a tanítónői foglalkozást választotta, majd férjhez ment dr. dálnoki Miklós Zsigmond ügyvédhez. Emília az 1970-es években hunyt el Budapesten.

Belitzky Gusztáv 1895-ben házasodott újra. Második felesége szalóki Mászáros Vilma, okleveles polgári iskolai tanárnő lett, aki azonban az esküvőt követőn felhagyott eredeti foglalkozásával, s főállásban a háztartást vezette. Folytatva azt a családban és a rokonságban is mélyen élő „úri hagyományt”, hogy a feleségnek nem szabad állást vállalnia. Ebből a frigyből három gyerek született. Árpád 1896-ban, Sára 1905- ben - 1908. szeptember 29-én torokgyíkban meg is halt7 - és János 1909. október 25- én. Árpád még Iglón, a két utóbbi gyerek már Losoncon született. Az első és a második házasságból született gyerekek együtt nevelkedtek, s a második házasságból született gyerekeknek nem volt tudomásuk róla, hogy a két legidősebb lány csak féltestvérük. Egyébként a család 1900-ban került Losoncra, ahol Belitzky Gusztáv a tanárképzőben helyezkedett el, s a Tugári tér 18. számú házat - a volt csendőrlaktanya épületét - vették meg. A házat „hatalmas tölgy, hárs és vadgesztenyefákkal teli”8 kert zárta le. Apja tanársága mellett 1918-1919-ben Nógrád vármegyében szakfelügyelőként is tevékenykedett. Miután a trianoni döntést követően a vármegye északi része - így Losonc is - a csehekhez került, és Belitzky Gusztáv nem tette le az új rezsimnek az esküt, 1920 elején kitoloncolták lakóhelyéről. Ezt követően a család Balassagyarmatra, a vármegyeszékhelyre települt át, s Belitzky Gusztáv itt lett szakfelügyelő az állami és a társulati elemi iskoláknál. 1920 őszén nyugdíjazták9

BELITZKY JÁNOS

A legkisebb gyerek iskoláit 1915-ben Losoncon kezdte meg, s az elemi iskola első négy osztályát 1919 nyarán fejezte be. 1919 szeptemberétől a helyi gimnázium magyar tagozatának tanulója lett, amely az új csehszlovák köztársaság társadalmi-politikai rendjébe való integrálódás lehetőségét is felvetette előtte. Szüleinek Balassagyarmatra való áttelepülése azonban bezárta előtte a személyes érvényesülésnek ezt az útját, s tanulmányait 1920 elejétől az anyaországban maradt vármegyeszékhelyen, a balassagyarmati gimnázium első osztályában folytatta. Még ugyanezen év októberében a kőszegi katonai alreálba került, amely akkor vette fel Hunyadi Mátyás nevét. Ide a hősi halált halt Árpád bátyjára is tekintettel, Csáki Imre külügyminiszter protezsálta be.10 A Csákyakkal való kapcsolata onnan datálható, hogy apja azt megelőzően, hogy Iglón tanítóképezdei tanár lett, 1883 szeptemberétől a Szepességben, Csáky grófénál

6 Az első feleségről jelenleg semmilyen adattal nem rendelkezünk.

1 NML Belitzky János ir. Gyászjelentések.

8 NML Belitzky János ir. 1. 1. tétel. Életrajzok (továbbiakban: Életrajzok.)

9 NML Belitzky János ir. Gyászjelentések. 1936. július 5-én halt meg 74. évében, s a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

1C 1920. szeptember 16. és 1920. december 22. között volt külügyminiszter.

392