Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Varga László: Történészek a hidegháború frontján. – Állambiztonság a Kádár-korszakban
dolgozott. Ez olyan nagy változást nem jelentett a számára, hiszen addig is ragaszkodott a „konspirációhoz”. Tartójával általában havonta találkozott a Rege fedőnevű T-lakásban. A hírszerzés, nevezetesen a III/I-7 osztály akkor figyelt fel rá, amikor Linzbe utazott, mondhatnánk egy szociáldemokrata történelmi szeánszra. Konkrétan a III/lII/4-a alosztály kérdezett rá a hírszerzés hírigényére, amire „Puskás” 1968 decemberében azzal rea- > gált, hogy szívesen menne igazgatóként Bécsbe, a Collegium Hungaricumba. Ez persze „olyan” állás volt, belügyi, állambiztonsági, de még sokáig nem kapta meg. Nyilván nem a sértettség okán, hanem elfoglaltsága miatt, lazított a kapcsolaton, tartótisztjével már csak 6 hetente találkozott, ekkor vezeték be az „Erzsébet” fedőnevű T-lakásba, tartását, ahogy magát az intézetet is Kövesdy Róbert vette át, ő lett az új „belügyi összekötő”. Végül 1975 elején elérkezett a nagy pillanat, a hírszerzés (III/I.) végre érdeklődött személye iránt, az „Akadémiai Főrezidentúra” jelentése szerint ismerkedő beszélgetést folytattak „Puskással”, mint a bécsi Collegium Hungaricum leendő igazgatójával. A kinevezéshez persze még kellett Köpeczi Bélának, az MTA főtitkárának a beleegyezése is, de ez nem lehetett akadály. A Kulturális Kapcsolatok Intézetében (továbbiakban: KKI) 2 hónapig készítették fel feladatára, a külügyben 2 hétig, közben azonban „tartásra” átvette a hírszerzés (III/I/3-b alosztály), ők is „kiképezték”, ahogy egy kémet illik. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének személyzeti osztályán kétségek merültek fel alkalmasságával kapcsolatban, mondván „nehézkes”, de az akadémiai rezidentúrának jobb véleményt alkotott róla, azért azt ők is konstatálták, hogy „vezetésre alkalmatlan”.22 „Puskást” közben az ösztöndíjtanács nem engedte ki az Egyesült Államokba, mivel előző, 1972. évi, a Német Szövetségi Köztársaságban (továbbiakban: NSZK) tett útjáról nem írt jelentést (úti beszámolót), de elboronálták, mondván nekik - a hírszerzésnek - és a III/III. csoportfőnökségnek is elemi érdeke ez az út. A KKI személyzeti főnökének, Tarkó Lajosnak a fenntartásait is félresöpörték, hiszen ő feltehetően „más személyben volt érdekelt”,23 legalábbis Pék Jenő alezredes, hírszerző alosztályvezető szerint. így 1975 októberében megkapta említett hírszerzői kiképzését, a bécsi rezi- dentúrát is értesítették érkezéséről, a hónap végén tehát kiutazott. „Puskás” néhány hónappal később jelentette, alkalmas a hírszerzésre, az egyetlen probléma, hogy ki legyen a helyettese, D. J., aki maga is a hírszerzést képviselte, vagy V. Gy., aki a Magyar Néphadsereg Vezérkara/2 színeiben dolgozott Bécsben.24 „SZOBOSZLAI”25 Tanulmányait követően az egyetemen maradt tanársegédként, ahol megválasztották a kari Dolgozó Ifjúság Szövetsége titkárának, később ugyanott párttitkár lett. Diplomáciatörténeti jellegű kandidátusi disszertációját 31 évesen, 1961-ben védte meg, ezt követően nevezték ki docensnek, végül 1969-ben egyetemi tanárnak. „Pósfalvival” („Puskással”) ellentétben „Szoboszlait” a hírszerzés nézte ki magának, vagyis nem ő jelentkezett. Némi tapasztalatot szerzett már, hiszen 1965-ben fele22 A vonatkozó részt az ÁBTL törölte. 23 ÁBTL 3.2.1. Bt-1514. 24 „Puskás” szerette volna munkatársait maga kiválasztani, de ehhez a szolgálat nem járult hozzá. 25 ÁBTL 3.2.1. Bt-2168. < > 386 A
