Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Varga J. János: A katonai kórházak fejlődése és a fertőző betegségek gyógyítása a török elleni felszabadító háború időszakában

ságot is: a katonák ritkán mosakodtak, még ritkábban váltottak ruhát, ami elősegítette a tetveknek, a „morbus hungaricus” fő terjesztőinek az elszaporodását; az elföldeletlen hullák és az emberi ürülék pedig megfertőzte a táborhelyet.25 Portio munkája számos megszívlelendő tanáccsal szolgált a baj megelőzésére. Mindenekelőtt a katonák erőnlétét biztosító főtt étel fogyasztását javasolta - leírta a levesek, a főzelékfélék, valamint a kása, a hús és a hal elkészítésének néhány egyszerű és gyors módját -, és felhívta a figyelmet az ivóvíz gondos megválasztására. Fontosnak tartotta a gyakori tisztálkodást, és a táborban keletkezett szenny és hulladék elföldelését is.26

A szakírók útmutatása, az orvosi tapasztalat és a tábori kórházak szervezettsége is csak átmeneti sikereket hozott a „morbus hungaricus” elleni küzdelemben. Erről tanúskodnak a török elleni felszabadító háború orvostörténeti forrásai,27 közöttük David Samuel Wagner szász medicus feljegyzései. 1696 nyarán I. Lipót Frigyes Ágost szász választófejedelemre (1694-1733) ruházta a Magyarországon harcoló, 50.000 főnyi császári haderő főparancsnokságát. A fejedelem mintegy 12.000 szász katonával érkezett a Maros, a Tisza és a Temes folyótól határolt hadszíntérre,28 ahol Wagner doktor irányításával négy tábori kórház létesült Szeged, Olaszi (ma: Mandelos, Szerbia), Szentkirály és Becskerek (ma: Zrenjanin, Szerbia) mellett. A szegedi fő táborban több mint 1000 katonát ápoltak 1696. szeptember 15-én. Olasziban 232, Szentkirályban 138, Becskereken 95 embert regisztráltak szeptember 1 -je és 11-e között.29 A mintegy másfélezer beteget a medicus látta el ismeretlen számú felcser és kisegítő feladatra alkalmazott ápoló segítségével. „Minthogy én vagyok az orvos - írta Wagner a választófejedelem Főhadbiztosságához intézett jelentésében - azelőtt naponta magam mentem a betegekhez, de most lehetetlen a távoli helyekre szétosztott nagy tömeg miatt. Mégis elláthatnánk őket, ha jobb lenne a tájékoztatás és a gyógyszer elosztás. Mivel a felcserek töltik el a legtöbb időt a sebesültekkel, nem tudják a többi rászorulót megfelelően gondozni, így azt a betegápolóknak kellene megtenni. Csakhogy ők kevesen vannak, száz, sőt több emberhez rendeltek egyet-kettőt, ezért az élelem kiosztásával eleget is tesznek kötelességüknek.”30 Wagner főleg a gyógyszer utánpótlás miatt panaszkodott: csak a legsúlyosabb betegeket tudta ellátni, mert hiába kérte az apadó készletek feltöltését az ellátó központból. Súlyosbította a helyzetet, hogy a betegszállító szekerek is késlekedtek, amelyekkel 300 embert küldött volna Szegedről Bajára.31

25 Héjjá, 1936. 78-79., 113. p.; Luca Antonio Portio írta az 1684. évi hadjárat tapasztalatairól: ,A szenny és az ürülék elföldelésére és eltakarítására a legtöbb császári táborban nem fordítottak gondot, s az elhullott állatok rothadó hullái fertőzték meg a táborhelyeket.” Idézi R. Várkonyi, 1984. 278 p.; Takáts Sándor így írt az ún. katonatemetésró'l: ,A mezítelen holttesteket nagy halomba rakták, s a halmot magyari módra sövénnyel körülfonták, hogy a farkasok és a kósza ebek a tetemeket szét ne hordhassák [...] A XVl-XVll. század temetési szokásainak sok-sok ember köszönhette a romlását. Rekkenő hév időben a várak körül és a csatatereken rothadó tetemek mondhatatlan bűzt terjesztettek, és megrontották a levegőt. Olvadáskor és nagyobb esőzéskor meg a tetemekről lefolyó víz megmérgezte folyóinkat [...]” Takáts Sándor: Katonatemetés a török világban. In: Vő: Bajvívó magyarok. Képek a török világból. 3. kiad. Vál. és az előszót írta Réz Pál. Bp., 1979. 209., 215. p.

26 Héjjá, 1936. 83-86. p.

2' Lásd Magyary-Kossa, 1931.; Magyary-Kossa, 1940. passim.

28 Varga ]. János: A fogyó félhold árnyékában. A török kiűzése Magyarországról. Bp., 1986. 230., 233. p. (Magyar História)

29 Staatsarchiv Dresden. Kriegsarchiv. Militärakten (továbbiakban: StA Dresden KA MA) Nr. 437. Wagner doktor 1696. szeptember 15-én kelt jelentése a választófejedelem Főhadbiztosságának Szegedről, valamint kimutatás az 1696. július 19. - szeptember 22. között a négy tábori kórházban gondozott betegekről.

30 StA Dresden KA MA Nr. 437. Wagner doktor jelentése. Szeged, 1696. szeptember 15.

376