Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Gerhard Pferschy: Határviszályok. – Háborúk és Fehde-harcok az osztrák–magyar határtérségben
22-én 5 éves adókedvezményt kaptak a Christoph Wolfsauer-féle háborúban elszenvedett károkért.32 Wildont pedig Leutolt von Stubenbergnek adományozták. Wolfsauerek eltűntek Stájerországból. Alsó-Ausztriába. felesége, Wandula33 otthonába menekült, ahol az asszony öröksége, Anger határvár állt. Itt azonban nikols- burgi Christoph von Liechtenstein elfogatta. Christoph Wolfsauer felesége, Wandula erre átadta Anger várát Roman Lichtenauernak.34 Ettől kezdve a vár Ulászló király kapitányainak műveleti bázisa lett, kiváltképpen a morvamezei pusztító rablóhadjárataik alkalmával.35 1442 januárjában Wandula Christoph Lichtenauer és kapitányai révén Fehde-hadüzenetet küldött Frigyes királynak, az Ausztriában működő koronaügyészeknek, továbbá a bécsi magisztrátusnak.36 37 A következő év augusztusában az asszony már menekültként kereste Brnóból a kiegyezést.3, Christoph Wolfsauerről hallgatnak a források. Azt sejtjük, hogy már a Fehde-kapcsolatai során csatlakozott az Frigyes elleni alsó-ausztriai felkelés köreihez (Fronde). Az a másik Fehde, amely különös feltűnést keltett, minthogy III. Frigyes törvénytelen véget vetett neki - szabad elvonulás ígérete ellenére történt kivégzés miatt -, az a híres Baumkircher-Fehde volt. Ezt itt fölösleges lenne elmesélni, hiszen a „Baumkicher und seine Zeit” („Baumkircher és kora”) címet viselő 1982. évi Schlaininger Gespräche (Szalónaki beszélgetések) konferencia főtémájaként szerepelt.38 Megítélésem szerint, ez a Fehde a magyar-stájer határtérségben az utolsó olyan későközépkori összecsapás, amely a Fehde-jog alapján zajlott. Ebben Andreas Baumkircher olyan személyes és anyagi jellegű követeléseiről volt szó, amelyeket teljesítetlenek maradtak, s ennélfogva becsületbeli ügy' lett. A végkifejlet azt mutatja, hogy a jogfelfogásban olyan fordulat állt be, amelyben már olyan koraújkori római jogra alapozott uralkodói felfogás nyert teret, s amely alkalmasint egészen napjainkig érzékelhető. Fordította dr. Bariska István 32 Franz Mensel: Geschichte der direkten Steuern in Steiermark bis zum Regierungsantritt Maria Theresias. Bd. 3. (Forschungen zur Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte der Steiermark 10. ZHVSt 19. (1924) 48. p. 33 Burkhard von Wartenfels leánya. Heiratsbrief aus 1423 bei Stadl. Wiener Stadt- und Landesarchiv. Urkunden, (továbbiakban: WStuLA ) Bd. 9. 389. p. 34 WStuLA. Beilage zur Urkunde Nr. 2841 vom 20. November 1441. 35 Karl Schalk: Aus der Zeit des österreichischen Faustrechtes, 1440-1463. Wien, 1929. 71. p. (Abhand• lungen zur Geschichte und Quellenkunde der Stadt Wien; 3.) 36 Eduard von Lichnovszky: Geschichte des Hauses Habsburg. Theil 7. Kaiser Friedrich III. und sein Sohn Maximilian. Wien, 1843. 305., 307. p. 37 WStuLA - Urkunde Nr. 2938. vom 24 August 1443. 38 Roland Schäfer: Die Baumkircherfehde, 1469-1471. In: Andreas Baumkircher und seine Zeit. Sympsion im Rahmen der „Schlaininger Gespräche” vom 14.-26. September 1982 auf Burg Schlaining. Red. Rudolf Kropf, Wolfgang Meyer: Eisenstadt, 1983. 151-182. p. (Wissenschaftliche Arbeiten aua Burgenland; 67.); Abis Niederstätter: Österreichische Geschichte, 1400-1522. Wien, 1996. 255-257. p. u 323 A
