Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Molnár András: Batthyány Lajos gróf politikai programnyilatkozatának fogalmazványa, 1839

Batthyány felesége, Zichy Antónia grófnő' 1849. január 2-án az ikervári kastélyban tartózkodott, amikor a császári katonák ott is lefoglalták Batthyány iratait. Onnan - többek között - egy pénzes ládának vélt vaskazettában vittek el leveleket, Batthyányné csupán férje íróasztalából tudott magához venni és császáraik eló'l eldugni néhány dolgot; „régi leveleket, egy pár családi okmányt”,' melyekről azt gondolta, hogy kellemetlenséget okozhatnának.

Zichy Antónia grófnő mindössze ezeket, és a Batthyány fogsága alatt keletkezett további iratok némelyikét tudta megmenteni és megőrizni férje iratai közül. Batthyány özvegye az emigrációban került közelebbi kapcsolatba Horváth Mihály püspökkel, a Szemere-kormány egykori kultuszminiszterével, a neves történetíróval, aki az 1850-es évek elején Batthyány gyermekeinek volt a nevelője Franciaországban, majd Svájcban. Horváth Mihály később a reformkor politikatörténetét összefoglaló, „Huszonöt év Magyarország történelméből” című munkájában - Batthyány Lajos gróf 1848 előtti tevékenységéről szólva - felhasználta a Batthyány özvegyétől szerzett szóbeli információkat és eredeti kéziratokat is. Horváth Mihály e művében az özvegytől kölcsönkapott eredeti kézirat alapján publikálta Batthyány 1839. december 14-ei, a főrendi ellenzék alapelveit megállapító politikai programnyilatkozatát, valamint hosszabban-rövideb- ben idézte a gróf több, 1839/1840-ben tartott országgyűlési beszédét is.8

Valószínűleg szintén a Zichy Antónia által megmentett iratok közül származnak Batthyánynak azok a reformkori feljegyzései is, amelyek Horváth Mihály kézirathagyatékában maradtak fenn. Horváth hagyatékában három ilyen, Batthyány által saját kezűleg készített fogalmazvány található 1844-ből: egy hosszabb augusztus 27-éről, egy-egy rövidebb pedig november 5-éről és november 10-éről.9 Korábban mindhármat levélfogalmazványnak véltük,10 tartalmukból azonban inkább arra lehet következtetni, hogy ezek a feljegyzések valójában Batthyány naplójegyzetei, illetve ismeretlen naplójának töredékei lehetnek.

Batthyány özvegyének 1888-ban bekövetkezett halála után a fia, Batthyány Elemér gróf örökölte Zichy Antónia irathagyatékát. Batthyány Elemér gyóntatója volt dr. Friedreich Endre piarista szervezetes, gimnáziumi tanár, akit a gróf bizalmába fogadott, és feldolgozás, illetve publikálás céljából rendelkezésére bocsátotta szüleinek számos értékes dokumentumát. Friedreich az 1920-1930-as években több kisebb tanulmányt jelentett meg Batthyány Lajos gróf fogságáról és vértanúhaláláról, és tervezte Batthyányné visszaemlékezésének kiadását is.1 11

1 Urban Aladár: Batthyány Lajosné visszaemlékezései férje fogságára és halálára. = Századok, 1981. 3. sz. (továbbiakban: Urbán, 1981.) 594. p.

8 Horváth, 1868. 2. köt. 127-130., 140., 143., 151-152., 155., 157-158., 160-161. p. Horváth Mihály másik, a szabadságharc történetét összefoglaló művében is közzétett több, Batthyány 1849. évi fogságára vonatkozó eredeti iratot, amelyet az özvegy bocsátott rendelkezésére. Vö. Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos emlékezete. = Aetas, 2000. 1-2. sz. (továbbiakban: Urbán, 2000.) 136-138. p.

9 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Oct. Hung. 441. Horváth Mihály hagyatéka. A szabadság- harcra vonatkozó levelezés, ff. 44-46. Batthyány Lajos levélfogalmazványai.

10 E feljegyzéseket Batthyány levélfogalmazványaként adta közre: Molnár, 2007. 560-561., 639-640., 651. p.

11 Friedreich Endre: Gróf Batthyány Lajos utolsó napjai. = Századok, 1927. 4-6. sz. 113-148. p.; Uő: Beszélgetés Batthyány Lajos gróf egy élő kortársával. = Magyarság, 1927. márc. 20. 36. p.; Uő: Gróf Batthyány Lajos laibachi fogsága. [Bp.], 1930. 28. p.; Vö. Urbán, 2000. 148. p.

308