Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Melega Miklós: „Hogy nevünk ne tűnjön el” – Egy nevezetes szombathelyi polgárcsalád, a Hübnerek története, 1795–1920

Si/'"

mekei kiházasítása, tisztes hozományuk biztosítása folyamatosan apasztotta a családi vagyont, illetve visszafogta a felhalmozás ütemét.51

Hübner (III.) János közgyűlési képviselőként sokkal aktívabb közszereplést vállalt, mint édesapja, tevékenyen részt vett a városi ügyek irányításában. 1883 tavaszán tanácsnokká választották, majd a következő évtől az Adókivető Bizottságban is munkát kapott. 1887-ben újabb 5 évre tanácsnokká, továbbá a Szépítő Bizottság, majd a Gazdasági Bizottság tagjává választották. Az 1892. évi tisztújítás alkalmával az ismételten üresedésben levő tanácsnoki székek betöltése során - mint a képviselőtársai részéről legtöbb szavazatot nyert jelöltet - első tanácsnokká választották, s ezt a tisztét egészen a „hivatásos”, azaz a fizetett tanácsnoki rendszer bevezetéséig, 1896 végéig viselte.52

A „vörös tollas, pörge Kossuth-kalapban, makra pipával járó, kipödrött bajszu”53 „Hübner bácsi”54 - ahogy a kortársak nevezték - feltűnő jelensége volt a korabeli szombat- helyi közéletnek. Városszerte ismerték következetes ellenzékiségéről, a ’48-as eszme és Kossuth Lajos iránti rendíthetetlen elköteleződéséről. 1889-ben az ő kezdeményezésére választotta meg az emigrációban élő politikust a városi közgyűlés Szombathely díszpolgárává, és ugyancsak Kossuth Lajos iránti rajongásából eredően vallotta magát öntudatos lutheránusnak. Nagy buzgalommal kapcsolódott be a helyi egyházközség ügyeibe, egészen addig, míg egy alkalommal szintén agilis gyülekezeti tagtársa, Éhen Gyula le nem leplezte, nyilvánosságra hozva róla, hogy valójában katolikusnak keresztelték. E vitathatatlan tény azonban nem akadályozta meg Hübner (III.) Jánost abban sem, hogy 1895-ben a helyi protestáns gyülekezet templomépítését kedvezményes áru téglák felajánlásával támogassa, s feltételként - rá jellemző módon - csupán annyit kötött ki, hogy a toronynak 48 méter magasra kell épülnie, ezzel is megörökítve a forradalom és szabadságharc emlékét. A legismertebb ’48-as érzelmű szombathelyi polgárként a helyi diákság minden év március 15-én útba ejtette lakóházát, amikor a Kossuth-nótát és a Himnuszt énekelve végigvonultak a városon. A német anyanyelvű öreg szabadságharcos a családi emlékezet szerint ilyenkor harsány „Ellen der haza!” kiáltásokkal köszöntötte, lelkesítette az ifjakat, majd hazaszeretettől átitatott tüzes beszédet tartott, s végül a kapuszínben sorakozó söröshordók csapra verésével zárult a szertartásszerű esemény.55 Hübner (III.) János aktív időszakában a helyi függetlenségi párt és ellenzék vezetője volt, és a városi közgyűlésben is az „örök ellenzéki” szerepét vállalta. O alapította meg a függetlenségi pártiakat, illetve a városvezetés ellenzéki tagjait összefogó „Elégedetlenek asztaltársaságát”, amely a politizálás mellett karitatív feladatokat is végzett, évtizedeken át segélyezve a szabadságharc egykori katonáit,

51 VaML Szvk. Kjkv. 45/1882., 53/1883., 17/1884., 46/1884., 19/1885., 96/1885., 7/1886., 99/1886., 85/1890., 93/1891., 60/1892., 68/1893., 63/1894., 83/1895., 79/1896., 81/1897., 101/1898., 158/1899., 134/1900., 111/1901., 81/1902., 136/1903.; VaML Brenner cs. ir. Hübner cs. hiv. ir. végrendelet

52 VaML Szvk. Kjkv. 16/1883., 17/1884., 57/1887., 69/1887., III. 245/1889., 33/1892., 61/1896.; Az 1896. nov. 20-ai városi közgyűlésen jelen levő személyek között utolsó alkalommal szerepel Hübner János neve mellett a tanácsnoki cím; VaML Vas vármegye szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye. Szombathely. 128/1884-, 64/1897. sz. önkormányzati szabályrendeletek

53 Bauer, 1934. 37. p.

54 VaML Brenner cs. ir. PG eml. 16. p.

55 VaML Szvk. Kjkv. 62/1889.; VaML Brenner cs. ir. Névt. krón. 1-2., 5-6. p.; Bauer, 1934. 37-38. p.; Wirth Zsuzsanna: 100 éves a szombathelyi evangélikus templom. Visszatekintés a szombathelyi Evangélikus Gyülekezet múltjára. Szombathely, 1996. 16-17., 21. p.; Városépítő Hübnerek, 2001. 9. p.

290